Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)
rint 0,65 millió, a kiegészítéssel együtt 0J9 millió főt tett ki. Ez az összeg mindenképpen kevesebb, mint az 1707. évben holott 1712 és 1720 között már a betelepülők sűrűsödő csoportjai is növelték a népességszámot. 15 Ha pedig a kuruc összeírásokból kitűnő 4,5-es (falusi) családi szorzószámot alkalmazzuk, akkor az 1720. évi összeírt népességszám csak 0,47 millió, a kiegészített adat pedig csak 0,74 millió főt adna. Mivel az 1707. illetve 1715—1720-i adóösszeírást ugyanazok a megyei hivatalnokok hajtották végre és a kitűzött cél 1720-ban is az adóalap megvédése volt, nem tartjuk valószínűnek, hogy a nagycsaládi keretekre hivatkozva az adózó parasztoknak 6,3-ra sikerült volna felduzzasztani a família átlagos nagyságát az 1707. évi 4,5 személy helyett! Tekintve, hogy a család az adókivetés bázisa volt, annak nagysága elsősorban pénzügyi, nem pedig népesedési kérdés volt. Éppen ezért, ha el is fogadjuk az Acsády-féle összeírt, illetve kiegészített háztartási számokat, a lélekszám megállapításánál helyesebbnek tartjuk a kuruckori 4,5-es családi indexszám alkalmazását. Eszerint 1720-ban a régi királyi Magyarország területén az 1707. évi 1 millió lélek helyett most csak 0,47 millió összeírt főt, illetve a kiegészítéssel 0,74 millió főt találunk. A török elleni felszabadító, majd kuruc háborúk és a pestis együttesen legalább egynegyedével csökkentették 1720-ra ennek az országrésznek a népességét. Acsády szerint a magyar királyság (190 ezer km 2 ) 1,738 milliós népességének osztálytagozódása a következő volt: adózó jobbágy 85,3 % adózó polgár 7,7 % adózó zsidó 0,65 % pap és tanító 0,23 % nemesség 6,05 % A társadalmi struktúra a kuruc korhoz képest alig változott; a nemesség súlya csaknem azonos a két időszakban, de a szabad királyi városoké, a szigorúbb megítélés miatt, jelentékenyen csökkent. 16 Megfigyelésünk szerint a háborús időszak a papok és tanítók csoportját is megritkította; a Rákóczi kori 0,6 százalék helyett csak 0,23 százalékát adták a népességnek. Összegezve az eddig áttekintett források eredményeit, a 17—18. század fordulójának (1670—1720) évtizedeiben, a magyar királyság szűkebb értelemben vett területén (190 ezer km 2 ) a népességszám a következőképpen alakult: Népességszám millió főben időpont török terület kr. Magyarország összeser 1670 körül 0,7 0,8 1,5 1706-ban 0,7 0,67 1,37 1707-ben 0,7 1,0 1,7 1720-ban összeírt 0,43 0,65 1,08 kiegészítés 0,26 0,38 0,65 összes 0,69 1,03 1,72 89
