Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)

szám 4,5, s városokban és mezővárosokban 4,0 főt tett ki. Egy négyzetkilométerre a falvakban 1,76, míg a városokban 6,88 família esett. Összesítve az így kapott adatokat az említett területen átlagosan 2,03 família esett egy km

2-re.

10 Mivel a Rákóczi összeírás parasztra, nemesre és városi polgárra egyaránt kiterjedt, gazdagot és szegényt egyaránt átfogott, a fenti indexszámból kizárólag a fegyverben álló hadsereg tömege maradt ki. Számításba véve a kb. 60 ezer fős fegyveres erőt is, a Rákóczi állam négyzetkilométerenkénti 9,1 fős népsűrűségi indexét kb. 0,6 fővel kellett növelnünk. Az így nyert 9,7 fős mutatószám jelzi a 97 ezer km

2-es kuruc államterület átlagos népesedési sűrűségét. E mutatószám szerint a többször említett, 24 megyés, kuruc államban az 1707. évi népesség 0,941 millió, az esetleg az adózás alól kicsúszott elemekkel együtt kereken 1 millió főt tett ki.

11 A Bánátot nem számítva, az ekkor már a töröktől felszabadult országrészen jóval gyérebb volt a népesség, mint a királyi Magyarországon, amelyen a fent említett kuruc állam feküdt. Az 1715—1720-i összeírás szerint a korábbi királyi területen élt a számbavett népesség 60 százaléka, míg a felszabadult országrészen annak csak 40 százaléka!

12 Eszerint a magyar királyság már többször jelzett 190 ezer km

2-es területén összesen mintegy 1ß millió főre becsülhetjük a reálisan igazolható népességet. A Rákóczi dicák eddigi computeres elemzése szerint 1707-ben a fenti 1 milliós népessége mintegy 14 százaléka az alábbiak szerint oszlott meg: 6,3% 78,6% 15,1 % A városi népesség viszonylag jelentős arányát egyrészt az a körülmény indokolja, hogy az alsó- és felső-magyarországi bányavárosok szinte kivétel nélkül a kuruc államterülethez tartoztak, másrészt, hogy a hajdú és a jászkun mezővárosok mellett néhány oppidumotis (Felsőbánya, /Szatmár/-Németi stb.) ide soroltak az összeírok. Országosan a városlakók aránya jelentékenyen a fenti indexszám alatt maradt. A török ellenes felszabadító háborúk, a kuruc szabadságharc és az azzal egybeeső 1709. évi pestis dúlása után a Habsburg kormányzat új népesség-összeírást hajtatott végre. Az 1715-ben, majd 1720-ban eszközölt összeírások, bár nem teljesen ugyanazokra a csoportokra és a népességnek nem valamennyi rétegére terjedtek ki, alapvető fontosságú forrásai a lakosság-szám meghatározásának. Közreadásukat és értékelésüket Acsády Ignác végezte el még 1896-ban.

13 A megyék és városok szerint közölt adatsorokból könnyen el lehet különíteni az előbbiekben szereplő királyi Magyarország és a korábban a töröktől megszállt országrész adatait. Az erre a területre (190 ezer km

2 ) eső összeírási adatok a következők: Háztartás Lélekszám 1715 1720 Acsádytól kiegészített szám 142.128 172.731 275.905 1,738 millió Acsády a fenti anyag elemzésénél 6,29-es családi szorzószámot alkalmazott és a háztartások volumenét az összeírás konkrét számaihoz képest 37,5 százalékkal növelte.

14 Eszerint a korábbi kuruc államterület 1707 évi egy millió fős népessége Acsádynál az összeírt adatok szenemesség jobbágyság városlakók 88