Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)

N. Kiss István A FELSZABADÍTÓ HÁBORÚ ÉS A PARASZTSÁG TEHERVISELÉSE (A termelési és népesedési mutatók alakulása) A feudális korszak kutatásának Magyarországon is, külföldön is, egyik legnehezebb problémája a termelőerők adott szintjének felmérése. Ez a közismerten nehéz forráshelyzet vezetett oda, hogy a problémát, néhány kivételtől eltekintve, kutatás helyett becslésekkel

1

.oldották meg az illetékesek. Álláspontunk mindig az volt és azt tényekkel is igazolni törekedtünk, hogy ha országos érvényű mutatószámokat nem is tudunk reálisan meghatározni, a kisebb területek —járások, megyék, városok — konkrét adatainak elemzése olyan adatsorokat bocsáthajt rendelkezésünkre, amelyek legalább szilárd bázist nyújthatnak ahhoz a kényszerű becsléshez!, amellyel az országos érvényű indexszámokat meghatározzuk. A 16. század közepétől, egyidejűleg a török megszállás és pusztítás rendszeressé válásával, ránk maradtak az állami adózás, az ún. portalis adó kimutatások. Statisztikai elemzésüket azonban megnehezíti az a körülmény, hogy a porta, mint adókivetési egység, esetenként változó számú jobbágygazdaságot foglalt magába. Igy azt nem tudjuk megállapítani, hogy egy porta hány parasztcsaládot tesz ki, de az adózó, az elpusztult (déserta vagy combusta) illetve újratelepített (nova) porták egymásközti arányát már igen.

2 Néhány, a török határvidéken fekvő megye adózásra képes, elpusztult illetve újonnan települt porta-állománya a következő képet nyújtja. Három megye porta-állományának alakulása, 1549—1566

3 vármegye Szabolcs adózó porta elpusztult porta újratelepített porta Közép-Szolnok adózó porta elpusztult porta újratelepített porta Borsod adózó porta elpusztult porta újratelepített porta Összesen Az összeírt porták száma félreérthetetlenül csökkent a 16. század második felében, a megmaradt állomány 76 százaléka a korábbinak. Ha ezen belül csak az adózó porták arányát vizsgáljuk, a termelőerők szintje erősen hanyatlott, a korábbinak mindössze 68 százalékát tette 1549(1554) 1566(1564) 4282 277 762 1458 328 55 1366 902 883 347 1498 339 231 2493 652 239 9712 7357 85