Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Vass Előd: A szécsényi szandzsák helyzete a török mühimme defterek alapján 1663–1685 között

seket közöl még Evlia Cselebi is leírásában 1665-ből, amely szerint a szécsényi vár kijavítása után, az akkori esztergomi szandzsákbégnek, Cserkesz Iszkendernek adatott. Ugyancsak az ő megállapítása szerint 1665 körül fenti szandzsákbég parancsnoksága alá 12 zeamet és 316 tímár javadalombirtokos szpáhi lovassága, valamint 3 oda janicsár és 1 oda lovas zsoldos őrség, összesen mintegy ezer várkatona tartozott.

10 A török források az érintett korszakból közvetlenül a szécsényi szandzsákbégeknek címzett magas parancsokat nem őrizték meg vagy még nem találhattunk ilyeneket, de a törökmagyar levelezés számos magyar nyelvű levelét ismerjük, amelyekben több török szandzsákbég magát szécsényi bégként nevezi meg. Iszkender bégnek, aki azonosítható az Evlia Cselebi által említett Cserkesz Iszkander béggel, hat levelét ismerjük. A legkorábbi levelét 1665 február 12-én Hatvan várában keltezte, s ebben a levelében saját magát: ,,Hatvan és Szécsény mirlivájának" vagyis szandzsák bégjének nevezi meg. A másik, Húszéin nevű szécsényi szandzsákbég, magát, 1665. február 17 és március 18 között kelt levelében: ,,Húszéin mirliva-i Hatvan ve Sicen hála", vagyis „Húszéin Hatvanas Szécsény jelenlegi szandzsákbégje" címmel mutatja be. A szintén itt szereplő Ibrahim bég viszont Szécsényben 1678 február 15-én kelt levelében csupán szécsényi bégnek címezi magát. Az említett Iszkender bég, 1665 február 12 és 1670 október 26 között kelt hat leveléből, kettőt Hatvanban és négyet Szécsényben írt. Ibrahim bég pedig év nélkül kb. 1677 körül Koháry István füleki főkapitányhoz írt levelében: ,,Én a hatalmas császár Szécsen, Hatvan, Buják, Hollókő várának mostani helytartója", címmel nevezi meg magát.

11 Néhány évvel korábban, 1656 szeptember 14-én, az akkori egri beglerbég pasa, Mehmet Köprülü lett a nagyvezér, 1661-ig több katonai és polgári igazgatást érintő reformot vezetett be^ Az egyik intézkedése a katonai ellátás javítását szolgálta. Eszerint a rendkívüli hadiadók (muzul) között az élelmiszer felvásárlás és a fuvarozás végrehajtásának felügyeletét a török bírók, a kádik feladatai közé sorolta. A török kádik illetékességi területegysége a kazá volt. Ezek közül a szécsényi vár újjáépítésekor a hatvani kazát és ezen belül pedig a hatvani, a jászberényi, a gyönr gyösi és a salgói néhijét, illetve az ezek területén mozgósítható magyar közmunkásokat és a töf rök javadalombirtokosokat, valamint Hatvan, Buják és Hollókő török zsoldos őrségét is idecsatolták. Ilyen módon a korábbi hatvani szandzsákból 1663 után amolyan hatvani-szécsényi ikerszandzsák jött létre. Az egri beglerbég pasa saját rendelkezésére álló lehetőségeiből ily módon oldotta meg az újra elfoglalt Szécsény megtartását, ugyanis Szécsényhez nem tudtak más gazdasági vonzásterületet csatolni. Egyrészt mert korábbi, 1594 előtti egykori területét már a legfőbb török parancsnok Fülekhez, illetve Nógrádhoz csatolta. Másrészt pedig az 1663. évre kialakult helyzet szerint kellett döntenie. Fontos megjegyeznünk, hogy a IV. Mehmed szultán uralkodása idejéből (1648—1687) ismert legutolsó török adóösszeírás, a hatvani szandzsák részletes összeírását tartalmazó defter, a hatvani szandzsák területét egységes egészben tárgyalja. Ezenkívül több török kincstári jegyzék ugyanilyen módon a hatvani szandzsák korábbi egységét mutatja.

12 Tehát Szécsény második elfoglalása után nem történhetett más, mint hogy a hatvan! szandzsákbég hol Szécsényben, hol Hatvanban tartotta székhelyét. Szécsényben a korábbi, az első török elfoglalása után kialakított szandzsákszékhely hagyománya élt. Igy a szécsényi szandr zsákbég címét is kizárólag annak korábbi, 1554—1594 közötti hagyománya alapján a hatvani szandzsákbégek vették fel. Az első török elfoglalás után kialakított szécsényi szandzsák akkori területi kiterjedése egyik legkorábbi forrása, az 1560. évi részletes defteré szerint Divény, Kékkő és Szécsény környékét mint náhijéket foglalta magába. Ezenkívül akkori területén egy várost, 110 falut és 21 megművelt pusztahelyet tartottak nyilván, s termelése után a törököknek adózott.

13 Az akkori szécsényi szandzsák területe az 1562/63. évi fejadó (harács-) defterébe feljegyzett adófizető 29