Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Buza János: A szpáhi-birtokosok és a majorsági gazdálkodás

Jegyzetek 1. Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében. Levéltári Közlemények 1958. 173-200. (A kéziratot 1955-ben zárta le szerzője.) Purjesz István nemcsak a kivételes gondossággal közzétett Pest megyei tanúvallatás anyaga, hanem Fekete Lajos bíráló észrevételei nyomán tartotta szükségesnek a Salamon Ferenc által kialakított kép árnyaltabbá tételét, 174—175. (Továbbiakban: Purjesz:) 2. A korábban publikált paraszti vallomásokat — Kazinczy Gábor, Merényi Lajos, Ráth Károly és Szerémi (Odescalchi Artúr) forrásközléseit —valamint a még kiadatlan levéltári forrásokat Purjesz István említette együttesen, i.m. 174. Jelentős helyet kaptak a paraszti vallomások az Oszmán Birodalom hazai bevételi lehetőségeit elemző tanulmányban: Hegyi Klára: A Török Birodalom magyarországi jövedelemforrásai. Századok 1983. 346— 381. (Továbbiakban: Hegyi: A Török Birodalom...), Gömör megye korábban ismeretlen tanúvallatásából újabban Blaskovics József turkológus professzor közölt részleteket: Gömör az oszmán-török uralom idején. Űj Mindenes Gyűjtemény 2. Madách Könyv- és Lapkiadó 1983. (hely nélkül, Pozsony) 8—33. (Továbbiakban: Blaskovics: Gömör ...). 3. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Budapest 1885. (Második, javított kiadás) 226. (Továbbiakban: Salamon:) 4. Salamon: 251. 5. Salamon: 245. (illetve az 1886. évi kiadás: 230-231.). 6. Salamon nyomán Purjesz: 175. 7. Purjesz: 175. 8. Szerémi (Odescalchi Artúr): Emlékek Bars vármegye hajdanából (1439-1711). Ötödik közlemény. Történelmi Tár 1892. 532. (Továbbiakban: Szerémi:) Több Bars megyei helységgel együtt Garamdamásdot is említi Purjesz: 176., illetve Hegyi: A Török Birodalom ... 359. 9. Szerémi: 534. 10. Kazinczy Gábor (K. G. kezdőbetűkkel): Adalékok a török magyarkori beltörténethez. Hivatalos nyomozások a török adó s hódítások körül Borsodban a XVII. század I. felében. Magyar Történelmi Tár 1859. (Továbbiakban: Kazinczy:) 11. Kazinczy : 148., vö. : Purjesz : 176. r 12. Kazinczy: 149. Nem lehetetlen, hogy Salamon Ferenc egyebek között éppen e példa nyomán fogalmazta meg véleményét a majorsági gazdálkodásba belekóstoló törökökről :„De Magyarországon kedvet kaptak némi gazdálkodáshoz is." i. m.: 244. Ez az idézet Salamon könyvének 1864. évi kiadásában is megtalálható, 211., vö.: Purjesz: 176, illetve: Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest 1981. 253. (Továbbiakban: Szakály:) 19