Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Buza János: A szpáhi-birtokosok és a majorsági gazdálkodás

13. Purjesz: 176. 14. Kazinczy: 120. 15. A kazaiak kereskedelmi kötelezettségét már korábban kiemelte Purjesz: 177. 16. Kazinczy: 165-166. 17. Szerémi: 521. 18. Szerémi: 523. Nemcsény lakossága 1624-ben is 12 kaszás beküldéséről vallott: Merényi Lajos: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1903. 26. (Továbbiakban: Merényi:) 19. A közölt adatok sorrendjében kaszálási kötelezettsége volt még Nagyvezekény, Nagyszecse, Lodány, Beleg és Verebély lakosságának: Szerémi: 525., 527., 530., 536., 537. 20. A Borsod megyei Dubicsány népe 1634-ig évente — többek között — 24, azt követően pedig 32 szekér szénával tartozott török urának. Kazinczy: 116., vö.: Hegyi: A Török Birodalom... 357-358. 21. Szerémi: 537. 22. Salamon Ferenc is említette már: ,,Az örökös harczok és zsarolások miatt pusztán hagyott falu vagy török várak melletti gazdátlan szántóföldeket és szőlőket jónak látta egy részben művelés alá venni némely török hűbéres." i.m.: 244.; továbbá Purjesz: 176., illetve Hegyi : A Török Birodalom... 359. 23. Merényi: 22. 24. Szerémi: 522. 25. Szerémi nyomán Purjesz: 176. Megjegyzendő, hogy a forrást közlő Szerémi — nézetem szerint is teljes joggal — megkérdőjelezte azt, hogy a szőlőművelést teljes egészében (azaz a metszést is beleértve!) robotban végeztette el a szpáhi. Szerémi: 530. 26. Szerémi: 521. 27. Szerémi: 527. 28. Szerémi: 533. * 29. Idézi Hegyi : A Török Birodalom... 359., vö. : Szerémi : 521. , 30. He|yi: i.m., i.h., vö.: Kazinczy: 151. 31. Kazinczy: 115. 20