Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Soós Sándor: „... a búcsújárások meg nem szűnnek.” A barokk búcsújáróhelyek sajátosságainak kialakulása a XVII. századi Magyarországon. Adatok a búcsújáróhelyek jövedelemforrásaihoz

lummá vált. Alig van olyan XVIII. századi közép-európai templom, amelyben nem található meg a másolata. Hazánkban elsősorban a XVIII. századi német telepesek hozták be, itt ,»magyarrá vált", s néhány másolata búcsújárás központja lett.

27 Bodajk, Szentantal, Krasznahorka, Tétszentkút, Solymár, Turbék, Doroszló, Vodica, Sottin.

28 Elterjedését elősegítette, hogy a Regnum Marianum és a Mariahilf gondolatköre jól kiegészítette egymást. Nagyon népszerű volt a Napbaöltözött Asszony tisztelete, amelynek történetét, ikonográfiáját Bálint Sándor dolgozta fel.

29 Kultuszát az obszerváns ferencesek terjesztették, akiknek célja ezzel az eretnekségek megszentelése és a török elleni harc volt.

30 Van két Mária ünnep, amely a barokk kortól játszik fontos szerepet a magyar hitéletben. Rómából terjedt el a Havi Boldogasszony tisztelete, amit főleg a jezsuiták terjesztettek. A kegyképről az első másolatot csak 1670-ben készítették el Ingolstadt temploma számára. Innen kerültek a másolatok Magyarországra (Szegedre, Péterváradra stb.)

31 A Kisasszony kultusza a hódoltság és a reformáció alatt csak kissé megkésve bontakozhatott ki, de a barokk virágkorában annál káprázatosabb lett ünneplése. Főleg a Felvidéken választották a templomok titulusának.

32 A hazai búcsújáróhelyek a törökellenes vonások mellett nagyban segítették a katolikus restauráció kibontakozását. Ez a reformációval szembeni rekatolizációt és az ortodoxiával szembeni uniós mozgalmat jelentette. A katolikus megújhodás arra törekedett, hogy a múlt hagyományai köré építse fel programját, ezért figyelme elsősorban az Árpádházi szentek — István, Imre, László, Erzsébet — felé fordult, akiknek tisztelete jelentős hagyományra tekintett vissza. A nemzeti szentek, királyok tisztelete minden korszakban a nemzeti ideológia alapját képezte, s értelmezésük a korszakok igényei szerint változott. Ennek megfelelően a katolikus megújhodás is a „maga képére formálta" a magyar szentek alakját és nagyhatású koncepciót alakított ki.

33 Ez a Regnum Marianum gondolatköre volt. A koncepció szerint Szent István országfelajánlása révén Szűz Mária Patrona Hungáriáé, az ország pedig Regnum Marianum lett. Szűz Mária és Szent István középpontba helyezése egyaránt szolgálta a protestantizmus háttérbe szorítását és a törökök elleni küzdelmet, mert a Regnum Marianum ideológiája szerint a Máriát nem tisztelő protestánsok bűnei miatt sújtja az országot annyi veszedelem. A következtetése egyértelmű: a vallási megosztottság megszűntetése oldja meg az ország problémáit.

34 A XVIII. században a Regnum Marianum-eszme a betelepülő idegen népesség és a magyar lakosság egységesítését is szolgálta. A bevándorlók magukkal hozzák szülőföldjük vallásos élményeit, szokásait. Elindulásuk előtt a szülőföld kegyhelyének a segítségét kérik, JDQŰY ne hagyja el őket az új hazában. Ezért is hozzák magukkal a búcsújáróhelyük kegyszobrának vagy kegyképének a másolatát, amely Magyarországon az összetartozás szimbóluma lesz. A másolat körül csodák történnek, új kultusz alakul ki, amely vonzza a másnyelvű lakosságot, a magyarokat is.

35 A XVII. és XVIII. században a katolikusok és protestánsok mindent igyekeztek megtenni saját egyházuk érdekében hatalomban, lelkiekben és anyagiakban egyaránt.

36 Erre különösen látványos lehetőséget biztosítottak a katolikus egyház színpompás szertartásai, a körmenetek, a missiók, a processiók, a nagyközönségi zarándoklatok.

37 Ezt bizonyítják a búcsújáróhelyek részére felajánlott adományok és ajándékok is, amelyek közül most a barokk korban legnépszerűbb ferences és pálos szerzetesek által gondozott kegyhelyek, valamint Sopron város búcsújáróhelyei részére adottakat vizsgáljuk meg. Az adományok két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a templomok és rendházak fönntartására, fejlesztésére szolgálók/amelyeket 5 részre különítettem el. A másodikba a szakrális és liturgikus tárgyak, eszközök, alapítványok, amelyeket 4 részre osztottam. Nézzük ezeket részletesen.