Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Pálmány Béla: Nógrád megye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után (1683–1728)

N. Kiss István egy új forrástípus, az 1707. évi kuruc dica alapján végzett számításokat az ország népességszámára — összegzését e kötetben olvashatjuk.

21 Adatállományából a megye losonci járásának igen részletes felmérését továbbá az egész megye paraszti dica-összegét vesszük alapul. Hely hiányában el kell tekintenünk a rendkívül tanulságos összesített adatok teljes körének ismertetésétől és a szorzószámok indoklásától is. A paraszti népességet így kaptuk meg: Az egész paraszti facultasra kivetett dica szám 40.357,5 dica Ebből a munkaerőre esik 42,56 százalék, ez adott esetben 17.176,15 dica Ebből a megyében lévő paraszti háztartások száma (1 háztartásra 2,38 fő 16 éven felüli ч megrovásolt munkaerő esvén):7.216,87 Ezt az összeget kell szorozni az átlagos családlétszámmal (4,46 fő) 32.187 fő. Ez az adat adja Nógrád vármegy teljes paraszti népességét 1707-ben. Ehhez már csak a nemesség létszámát kell megadni. Egy 1709-es kuruc dicalis összeírás szerint 484 nemesi háztartás adózott, amit 4,46-os vagy kerek 5,00 fős átlagos családlétszámmal szorozva 2.160—2.420 fő nemes vagy papi személyt kapunk. Összesen tehát 34.000—35.000 fő élt 1707-ben Nógrád vármegyében, Acsády 1720-as eredménye (30.423 fő) jónak mondható tehát, minthogy 1709— 1711-ben súlyos pestis pusztított itt is és sokan mentek le az Alföldre az 1710-es években. Az 1731-es esztendőben állította össze a Nógrád vármegye nagyobbik részét egyházilag igazgató esztergomi érsekség az első lélekszámot is adó egyházlátogatási jegyzőkönyvet. Adatai kiterjednek Nagy-Nógrád főesperesség valamennyi helységének katolikus és protestáns lakóira, mégpedig mind a gyónásképes (9 év feletti), mind az annál fiatalabb lelkekre. Összesen 26.454 főt írtak össze, de néhány nagyobb (Fülek, Lóc, Nagykürtös) és kisebb (Hollókő) település, valamint számos puszta hiányzik ebből. Az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó Nagy-Nógrád tényleges népességét így kereken 30.000 főre tehetjük. Ehhez még hozzáadandó a váci püspökség területén élt népesség száma. Minthogy erről a területről nincsenek lélekszámot is közlő canonica visitatio-k, a települések számát és egész Nógrád vármegyéhez viszonyított arányát tudjuk csak alapul venni. Nos, 1728-ban az egész megyében 245 település volt, ebből 52 esett a váci püspök „felségterületére", Kis-Nógrádra, ami a helységek 21,22 százaléka. így durván a vármegye népességének 20—25 százaléka élhetett Kis-Nógrádban, vagyis 6.000—7.500 ember. Összesen tehát 1731-ben 36.000-37.500 főnyi lehetett. Az 1709-1711-es nagy pestisjárvány és az állandó Alföldre vándorlási folyamat népveszteségeit tehát csak az 1730-as évek elejére tudta pótolni a természetes szaporulat és az északról folytatódó bevándorlás. Az agrártermelés fejlődését a művelt földterületek nagyságának alakulásával lehet a legjobban érzékeltetni. E kérdésben is Acsády és munkatársai adatai állnak csupán rendelkezésre mindmáig. Eszerint 1720-ban a 3.002 adózó háztartás birtokában találtak 28.795 pozsonyi mérő (= p.m.) telki és 524 p.m. irtán у szántót, 6.434 kaszás rétet és 1.905 kapás szőlőt írtak össze a megyében.

23 Mennyire valósak ezek az adatok? Két eddig feldolgozatlan illetve kiadatlan országos összeírás adatainak összesítésével az alábbiakban bemutathatjuk Nógrád megye szántó, rét, és szőlőterületének növekedését 1696. és 1728. között.

24 1696-ban 203 nógrádi település határában mérték fel a szántóföldek nagyságát (a kuri! ális helységek közül hetet csak említettek, további tizenhármat teljesen kihagytak, ezek adatai tehát hiányoznak). Az előzetes döntés szerint e megyében 720 p.m. gabonavetés képezett 1 adóportát és meg kívánták tudni, hány portaegység van így a megyében. Az összeírok azonban kizárólag a jobbágytelkek tartozékát képező adóköteles, úrbéres szántók nagyságát tudakolták, sem I a kuriális területeket, sem az allodiális térségeket nem kívánták felmérni, minthogy jogilag állami adótól mentes földek voltak. A vármegyében összesen 23.683 p.m. szántóföldet lehet számszerűen összesíteni, ebből 18.468,25 p.m. (77,98 százalék) törzsökös úrbéresek, 768 p.m. (3,24 százalék) jövevény jobbágyok használatában volt. A puszta telkek 2.625,75 p.m. (11,09száza187