Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Pálmány Béla: Nógrád megye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után (1683–1728)

lék) nagyságú tartozékát találták jobbágykézen, 1.821 p.m. területű déserta telek (7,69 százalék) a földesurak kezén volt. Ez a terület kiegészítendő 17 helység irtásföldjeinek, 33 helység paraszti kézen talált kuriális földjeinek valamint 39 helység földesúri majorsági szántóinak nem ismert nagyságával. Összességében azonban a megyében legfeljebb 30.000 p.m. terjedelmű szántóföldet művelhettek 1696-ban. Három évtizeddel később, 1728-ban készült az az országos felmérés azért képez párat* lanul forrást, mert ez az egyetlen összeírás, amely nem csupán a telki tartozékokat mérte fel, hanem valamennyi kuriális területet is, így az irtásokat, majorsági földeket is. Perjés Géza kéziratos statisztikai feldolgozását hasznosíthattuk, így lehetőség nyílt arra, hogy összességében is megismerjük Nógrád vármegye agrártermelésének volumenét.

25 A megyében 9 mezővárost és 236 községet valamint 86 praedium-ot írtak össze. Összesen 5.687 háztartást írtak össze név szerint, közülük 4.202 jobbágy (73,89 százalék), 1.024 zsellér (18,00 százalék), a maradék 461 háztartás közül (8,11 százalék) 137 szabados, 134 uradalmi konvenciós, 174 pedig „egyéb" — zömmel kézműves, kereskedő — rendi állású, végül 16 nemes volt. A vármegye gabonatermelésre hasznosított szántóterülete 99.100 p.m.-t, a rétek terjedelme 12.893 kaszást, a szőlők nagysága pedig 7.166 kapást tett ki. 1696 óta tehát megháromszorozódott a szántóföldek nagysága, a szőlőké pedig a hétszeresére (1696-ban még csak 1.002 kapást műveltek) nőtt. A teljes szántóterületből a jobbágyok és szabadosok birtokában volt telki tartozék gyanánt 63.751. p.m. (64,33 százalék), egyéb — főként irtásföld és puszta telek — jogállású gabonaföld pedig 12.817 p.m. (12,93 százalek). A megye zsellérsége összesen csak 596 p.m. szántót művelt (0,60 százalék). A gabonatermő területnek tehát több, mint a 3/4-e (77,86 százalék) a jobbágyság művelésében állt. Az 1728-as összeírás páratlan értéke, hogy felméri a nemesi földeket is. Perjés Géza feldolgozása „egyéb birtokosé" című rovatban elkülönítetlenül összesíti az armalisták inscriptio-s telkeit, a birtokos nemesség majorságait, továbbá az „egyéb" jogi állapotú háztartások — iparosok, sváb telepesek stb. — földjeit és így 21.920 p.m. szántóterületet kapott eredményként (22,12 százalék). A majorsági gazdálkodás kiterjedésének megismerése érdekében az eredeti forrásokból magunk összesítettük a nemesek által művelt szántók és szőlők nagyságát. Armalisták zálogbirtokként művelt telkeiről a megye 31 helységében tettek említést és 2.093 p.m. szántóföldet foglaltak magukban. A megye urainak, a birtokos nemességnek a majorsági (allodialis), szántói eredetük szerint lehettek nemesi kúriák tartozékai, a földesurak által elfoglalt déserta telkek, vagy olyan jobbágyi munkával létesített irtások, amelyeket a földbirtokos pénzzel visszaváltott. Ilyen allódiumokat 1728-ban Nógrád megyében már 130 település és puszta (praedium) határában említ az összeírás. A számszerűleg megadott majorsági szántók területe 18.420 p.m. volt, de ezen kívül 20 praedium esetében a forrás csak annyit ír, hogy ott a földesuraknak kúriáik vannak, vagy „saját gazdaságot űznek", de p.m.-ben nem adják meg e földek nagyságát. így a majorsági szántók tényleges területét bátran becsülhetjük 20.000 p.m.-re, vagyis Л696 óta, amikor a majorsági szántóföld összterjedelmét 4.000 p.m.-re tettük az ötszörösére növekedett az allodialis kezelésű gabonatermő terület. A megye legnagyobb majorsága Szécsény határában volt: gr. Forgách János 800 p.m., Szemeréné Bossányi Krisztina 300 p.m. Prónay Pál pedig 160. p.m. vettetett be gabonával, az allodialis rétek összesen 90 szekér szénát teremtek. Mindez a majorság] gabonatermelés meglepően magas arányára mutat e korai időpontban! A szénatermő rétek 12.893 kaszás (szekér) állományából az 5/6 rész, 10.799 kaszás jobbágyok és szabadosok telki tartozékaként került az összesítésbe. Ehhez képest a nemesi használatban lévő rétek 1.972 kaszásnyi területükkel (15,30 százalék) a majorsági állattartás nem nagyméretű voltára utalnak. 188