Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)
14. Erdély, Horvátország, Bánát és a tisza-marosi határőrvidék adatai nélkül. Lásd Magyarország ... 33—34. p. (13. jt.) — A kuruc adójegyzékek anyagában a család-létszám átlaga csak 4,5 személy volt. Lásd a 10. jegyzetet 360. p. 15. Magyarország ... 40—41. p. (13. jt.) 16. 39 magyarországi és 8 erdélyi sz. kir. város össznépessége 1720-ban 189 ezer főt tett ki. Ez az országos lélekszámnak (2,5 millió) csak 7,7 százalékával volt azonos. Magyarország ...38. p. (13. jt.) 17. Lásd a 10. jegyzetet 356-367. p. 18. Chedville, André: Chartres et ses campagnes, XI—XIII e siècles. Paris, Klincksieck 1973. 576. p. Ebben a francia regióban a nemesség a lakosságnak csupán egy százalékát tette ki. 19. Valamennyi Muraközi uradalomra vonatkozó adat: Monumenta Zriniana, Pars oeconomica tomus II. Editor N. Kiss István. Die Domäne von Muraköz; Gebiet, Bevölkerung und Besitzstand der Domäne die Lage der Bauern, passim. (Sajtó alatt) 20. Ezek az arányok csupán a telki föld állományára vonatkoznak, a parasztok félszabad és szabad földjeinek figyelembe vételével a termőterülettel való ellátottság kedvezőbben alakul. (NKI) 21. Salamon, Ferenc: Ungarn in Zeitalter der Türkenherrschaft. Leipzig, 1887. 406—407. p. 22. 1696-ban a Csereháti járásban 823 jobbágy-famílián kívül, mint adókötelest, 160 curiális nemesi családot is összeírtak. 1709-ben a járás birtokos illetve szegény nemesei együttesen a lakosság több mint 24 százalékát adták. Az 1696-i conscriptio: OL E 158 conscriptio portarum I. tomus, Abaúj vm. 23. Az 1707. és 1709. évi Rákóczi összeírásokat lásd a kassai It. régi anyagában; OL G 37, Szlovák áll. It-ak anyaga, Filmtár 807. doboz. 24. Gömör vm-ben az 1707. évi dicalis conscriptio tanulsága szerint a családi létszám átlaga (5,0 fő) valamivel magasabb volt az országos mutatószámnál (4,5 fő) Lásd 10. jegyzetet 357. p. — Az 1696. évi felvétel népességszáma, eddigi tapasztalataink szerint — lásd Cserehát districtus fenti példáját — 25—40 százalékkal kisebb volt, mint a tényleges lakosság volumene. 25. Ha Bálint: Gömör megye története 1773-ig. Budapest 1976. Főleg a 32., 33. és 52. táblázatok anyaga alapján. 26. Hodinka Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a „gens fidelissima". Pécs 1937. 39. p. 27. A táblázatot az 1723. és 1738. évi összesítő urbáriumok adatai alapján állítottuk össze. (NKI) Károlyi It. P 397 Acta Oeconomica fasc. 357, Urbárium anno 1723. és ugyanott fasc. 56. Urbárium anno 1738. 101
