Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)
28. N. Kiss István: Volume et production des exploitations paysannes en Hongrie, XVI XVIII e siècles. Base démographique et disponibilité alimentaire. In: Prestations paysannes, dîmes, rente foncière et mouvement de la production agricole a l'époque préindustielle. Eds. J. Goy-E. Le Roy Ladurie. Paris 1982. 63-66. p. 29. Lásd a 12. jegyzetet 204-206. p. 30. N. Kiss, István: Zur Problematik der feudalen Strukturen in Mittel- und Osteuropa, 15— 19. Jahrhundert. In: Zum Problem des Feudalismus in Europa. Trier 1985. (Im Druck) 31. Lásd a 12. jegyzetet 207-213. p. 32. Lásd a 12. jegyzetet 213—217. p. — A másodszori erjesztésű bort, a lőrét, elsősorban a cselédség számára készítették; pl. a tokaji uradalomban is (NKI) 33. Lásd a 12. jegyzetet, 217. p. és Kiss, Albert: A magyar mezőgazdaságra vonatkozó adatok az osztrák statisztikában, 1829-1867. Statisztikai Szemle 1979. No 12. 1185-1201. p. Benda, Gyula: Statisztikai adatok a Magyar Mezőgazdaság történetéhez, 1767—1867. Bp. 1973. 94., 130. és 276. p. (bortermelés), ugyanott 234-235. és 274. p. (kenyérgabona termelés) - Magyar Statisztikai Évkönyv 1896. 20-21. p. (lélekszám). 34. A würzburgi hercegérsek kamarai uradalmának adatai. Riedenauer, E.—Maier, J.F.: Die „gute Hueb" zu Unterreisenheim (1701) Jb. f. frankische Landesforschung 44:1984. 171—178. p. és a Muraközre nézve lásd a 19. jegyzetet. 35. A 18. századi 325 ezer km 2-es Magyarország a következő részekből tevődött össze : királyi Magyarország 100, a töröktől megszállt terület 90, Erdély 55, Bánát 28, Horvátország 19 és a Katonai Határőrvidék 33 ezer km 2 . 36. A népesség csökkenése 1703 és 1711 között 13,8 százalékot tett ki. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. In: Pest megye múltjából. 1965. 63. p. 102
