Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Miskolczy Ambrus: Teleki László szereplése a reformkori Erdély politikai életében

akkor láthatjuk, hogy ez utóbbiak annyiban kedvezőbben alakultak, hogy nem kényszerítettek vallásváltoztatásra.

30 (3. sz. táblázat) Viszont azáltal, hogy a boérok többségükben az ortodoxiához ragaszkodtak, nem lehettek minden vonatkozásban a rendi nemesi (magyar) nemzet egyenjogú tagjai és így nem alkothatták tömegbázisát a görög katolikus értelmiség nemzeti törekvéseinek és egészen az 1860-as évekig nem kapcsolódtak be a román nemzeti mozgalomba. Ugyanakkor a román nemzeti kultúra több jeles egyénisége látott napvilágot Fogaras vidék falvaiban, mint Gheorghe Sincai, Gheorghe Lazär, Áron Pumnul, de ezek szűkebb hazájuktól elszakadva élhettek igazán hivatásuknak.

31 A 18. század a feudalizációban hozott még olyan sorsfordító változásokat, amelyek messzemenően meghatározták a fenti képlet alakulását. Fogaras társadalmát is jellemezte a magyar rendiség működésének az a sajátossága, hogy új és új elemek emelkedtek ki a köznemességből a központi hatalom szolgálatába és feudális nagybirtokos osztállyá szerveződtek, miközben a folyamat velejárójaként sokan kihullottak a rendiségből. A 16. században Majlád István Erdély egyik vajdája lett. Aztán az erdélyi fejedelmek által újjászervezett (és iskolával is ellátott) váruradalom szolgálatában lehetett érdemeket szerezni és megyei tisztségekre is szert tenni. Amikor a 18. század elején a Habsburg birodalom arisztokrata címek adományozásával is próbálta bázisát szélesíteni, akkor a kövesdi Boér családból így vált ki a báró Huszár. És tulajdonképpen ez volt az egyetlen fogarasi eredetű mágnáscsalád. (A récsei Boér családból kiváló, jellegzetes osztrák katonai pálya végén kapott Récsey Ádám altábornagy bárói címet, és annyira engedelmes híve volt az uralkodóháznak, hogy 1848 szeptemberében még miniszterelnökké is kinevez ték a törvényes magyar államhatalom kijátszására.)

32 Amíg a fogarasi eredetű mágnások, arisztokraták elszakadtak szülőföldjüktől, a 18. század folyamán máshonnan kerültek oda jelentős mágnáscsaládok; ottani gazdagságuk alapján a következő sorrendben: a báró Bruckenthal, az erdélyi megyékben, valamint Magyarországon jelentős birtokokkal rendelkező gróf Teleki, a havasalföldi Brâncoveanu fejedelmi és a székelyföldi gróf Mikes család kapott több generációra szóló zálog birtokot, és őket megelőzően a leggazdagabb: maga a szász nemzet. Az ő hatalmuk alá tartozott Fogarasvidék provincialista népességének több mint 90 %-át kitevő úrbéres népesség.

33 (4. sz. táblázat) Velük szemben a fogarasi „belső feudalizáció" eredményeképpen alig féltucatnyi jómódú középbirtokos — osztály, illetve réteg helyzetüket tekintve: középnemes — család emelkedett ki, amelyek az úrbéres népességnek mintegy 10 %-ával rendelkeztek.

34 (5. sz. táblázat) Két nagy „dinasztia" állott a nemesi társadalom hierarchiájának az élén: a Herszényi és a nagyberivói Boér. Amíg ez utóbbi a váruradalmi tisztségektől kezdve a 13. századtól az emelkedés szabályos útjait járták és a 18. század derekától már arisztokrata családokkal is rokonosodtak először női, aztán férfi ágon is, miközben talán nem is csak egy tagjuk Ázsiából jött honfoglaló utódnak tartotta számon magát, a Herszényi család pályája néhány jellegzetes helyi sajátosságot is felmutat. A 18. század elején férfi ágon megszakadt ez a 16. század derekán újra nemesített család, mely egyesek szerint havasalföldi eredetű, mások szerint magyar, de gyakran románnak vélt, 13. századi Ugrin-mestertől származott, de a szomszéd falu papja — egykorú írásmód szerint — Pópa Látzk benősült, fogarasi szokás szerint felvette felesége családi nevét — miközben egy ideig nevezték magukat még Ursznak, Vásznak is — és az unokák már semmitől sem riadtak vissza, hogy rokonság címén más rokon nemzetségben malmát és földjét megszerezzék.

35 (Az 1860-as években pedig már úgy tudták, hogy ettől a nemesi családtól mint „első birtokostól" (íntain/proprictarin) kapta Herszény község a nevét.)

36 Tagolt és összetett volt ez a nemesi társadalom is, amelynek tagjai kisajátították a közigazgatással összefonódó igazságszolgáltatásból álló helyi hatalmat, juttatva abból néhány már csak egy-két jobbággyal és zsellérrel rendelkező „nemes boérnak", a Fogaras városi magyar 65