Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Miskolczy Ambrus: Teleki László szereplése a reformkori Erdély politikai életében

(részben székelyföldi eredetű) értelmiségieknek és az itt meggyökeresedő új elemeknek. Az 1770-es évek nagy nemességigazolási hulláma után sokan jöttek ide Erdély más részeiből, és „látván, hogy kevés ügyelet fordíttatik a nemesség állapotjára nemeseknek kezdették magokat kiadni, s így lassan lassan nemesekké is váltak" és így „még az ún. törvényes szék tagjai között is van olyan, aki soha nem producált" , azaz nem bizonyította nemességét, viszont feltehetően iskolázottsága révén érvényesült. A hivatalképes és 1770-ben nemességét bizonyító családok száma majdnem 50-ről 15-re csökkent az 1830-as évekre. Ennek a rétegnek román része fokozatosan elmagyarosodott. A tisztségeket törvény szerint csak katolikusok, elsősorban római katolikusok és reformátusok töltötték be, és a közigazgatás és igazságszolgáltatás írásbelisége is inkább magyar volt mint latin, miközben a mindennapi ügyek intézésében, a lakossággal való érintkezésben a román nyelv érvényesült. A magyar nemesi társadalom vonzása még a vele helyzeténél is fogva ellenségesen szemben álló katonatiszti rétegekre is érvényesült. Az 1840-es években a feltehetően szász származású Czerbesz János százados annak hangsúlyozásával kérte a nemességre való felterjesztését a fogarasi közgyűléstől, hogy „magyar birodalmat alapító ditsőült királyok és nemzet egyesített példátlan nemes szívüséggel karolák Európa mivelt nemzeti közül kiváló mind azon jeles egyéneket, kik e nemes hon szent Koronájának tagjaivá emeltetni béke vagy hartzpályán szerzett érdemeik által magukat hivatva érzék, s a honfiusitás és a honosoknak nemesi karba magasztalásával annyi jeles családot kapcsola magához, mellyről igazán mondatik, hogy Európa virágaiból alakult."

38 Ehhez a teljes értékű societas civilishez nemcsak múltja révén kapcsolódott a román boér társadalom. Újraszövődő rokoni szálak is fűzték hozzá, nemcsak a hajdani rokonság emlékei. ,,A jobbmódu boér nagy megtiszteltetésnek tartotta, ha lányait a velük járó hozománybirtokkal"

39 törvény- és írástudó hivatalnokhoz adhatta, akiket már úrként szólítottak meg, és nem csak egyszerűen boérként. Hogyan kapcsolták egymáshoz a boéri és a nemesi társadalmat a közös érdekek az egymással ütköző és egymáshoz simuló érdekek szövevényében? Genezisének és a központi hatalom állandó társadalomszabályzó tevékenységének következtében a fogarasi boérság nem alakult olyan territoriális nemesség communitásává, amelynek kohéziós erejét a kollektív privilegizáltság kollektív tudata erősítette volna. Többek között: a közös eredet mítosza, amelynek kultusza — megfelelő ceremóniákkal — a közösségi szolidaritás ápolásában döntő szerepet játszott. (Gondoljunk a magyar alföldi kun kerületek népére, amely már nyelvében is magyarrá vált és például a kun Mi Atyánk nemzedékről nemzedékre való átörökítésével erősítette az összetartozás tudatát a szabad társadalmi állapot biztosításának igényével. A Székelyföldön — a Kárpát-medencén belül a második nagy magyar tömbben — a hun származás mítoszával is próbálták azt az alkotmányos keretet megszilárdítani, amelyen belül a mélybeszorítottak az ősi egyenlőség képzetével, a fent levők pedig az ősfoglalás hangoztatásával próbálták érdekeiket érvényesíteni. A Kárpátokon túli dél-moldvai Vranceaban — a faluközösségek „respublicájában", hogy Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem országleírásából vett kifejezéssel éljünk — Stefan cel Mare fejedelem véréből valónak is tartották magukat, hogy szabadságukat így is legitimálják az erdőt és korcsmáitatást kisajátítani akaró „feudalizmus" betörésével szemben.) Fogarasban ezzel szemben a falu alapítók emlékét őrizte az emlékezet. így éltek tovább Nicolae Densusjanu szerint a nova plantatio emlékei.

40 És nemcsak a 18. században — mint az említett román tudós jelezte —, hanem az 1860-as években is, amikor már megjelent a római származás tana is.

41 Ugyanakkor az egyénnek elsősorban a maga őseit kellett számontartania. A paraszti életformából kiemelkedő Ion Codru Drágasanu — aki a katonai írnokságot 66