Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

adandó bárányt az üvegkészítők - a vár alatt élőkhöz hasonlóan - egyenként 50 dénárral válthatták meg. Egy közönséges birka vagy fejőskecske után 5 krajcárt fizettek az uradalomnak. A hutamester köteles volt évente 200 darab, ablakhoz való üvegtáblát (fenestris orbiculos vitreos) beszolgáltatni az uradalomnak.

A XVIII, század első feléből származó levéltári anyagok hiánya miatt nem tudjuk nyomon követni a véglesi üveghuta további működését. Egyedül az anyakönyvi bejegyzések tanúsítják, hogy a huta területére új lakosok érkeztek, általában ide nősültek, mint például Malin István (Stefan Malin) a morvaországi Vsetínből, Dobák Márton (MartinDobák) Liskovából (Liptó), s mások. Ugyancsak az anyakönyvekből tudjuk, hogy 1735-ben Michna Márton volt a hutamester, akinek szintén Márton nevű fia 1735. november 6-án Szászpelsőcön (Sása) feleségül vette a tótpelsőci (PlieSovce) mészáros, Francisci János (Ján Francisci) Mária nevű lányát.13 Az idősebb Michna Márton még 1746-ban is mester volt az üveghutában, amikor János nevű fia - szintén Szászpelsőcön - feleségül vette Kiszel Márton (Martin KyseF) Anna nevű lányát.14 Tekintettel Divényhuta közelségére, a házasságok nagy részét a két falu lakói egymás között kötötték, amiben nemcsak a szakmának volt meghatározó szerepe, hanem a vallásnak is: az üvegkészítők római katolikus hitvallásúak voltak, a környezetükben azonban evangélikusok éltek. Érdeklődésre tarthat számot, hogy az üveghuta munkásainak némelyike igen magas kort ért meg, ami ilyen, az egészségre káros szakma esetében egészen kivételesnek tekinthető. Példaként említhetjük Michner Jánost (lehet, hogy a Michna névről van szó), aki 1718-ban a legidősebbként, 110 évesen halt meg.15 Ezzel szemben nagy volt a gyermekhalandóság.

Az elhunyt munkásokat a huta területén található temetőbe temették (sepultus est infans in Huta). 1745-ben, 24 éves korában hunyt el György, Michna Márton harmadik fia. Az apa változatlanul is az üveghuta vezetőjének tisztét töltötte be. Tekintettel arra, hogy a nagyszalatnai római katolikus anyakönyvben az utolsó bejegyzés 1755-ből való, a mai Végleshután pedig 1786-ban jött létre önálló plébánia (ettől az évtől kezdve az anyakönyvek is fennmaradtak),16 nem tudjuk pontosan megállapítani az idősebb Michna Márton halálának időpontját. Valószínűleg 1756 - 1760 között hunyt el. Az üveghuta vezetését - árendáját valószínűleg legidősebb fia, Márton vette át utána, aki az 1760 - 1761. évi dikális összeírásban

13 Lásd a 6. sz. lábjegyzetet, valamint ZCM Szászpelsőc, esk., 13.

14 Ugyanott, ZCM, Szászpelsőc, esk., 13.

15 Lásd a 6. sz. lábjegyzetet, valamint Grenik, más nevén Csemy Jakab (Jakub Grenik, Ciemy) elhalálozást 1725-ben 97 évesen, Sepietka Jakab (Jakub Sepietka) 1725-ben 80 évesen, Tu- harszky György 1735-ben 100 évesen, Luzsan György 1740-ben 80 évesen, Vachala András 1748-ban 106 évesen.

16 Schematismus dioecesis Neosoliensis pro anno 1894. 39.

155