Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig
--------------------G@ö) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA fa mint hutamester szerepel. Üvegkészítőként még Vozár Simon (Simon Vozár) és Gyuris András (Ondrej DuriS) bukkan fel.17 Az üveghutát a véglesi uradalom keretében látták el nyersanyaggal (kvarccal), amit Michna Márton hutamester 1768. október 13-i, a zólyommiklósi hutamester, Bemard Hupka ellen emelt panasza is tanúsít, utóbbi ugyanis feltartóztatott egy neki kvarcot szállító szekeret.18 További, az üveghuta dolgozóira vonatkozó részleteket a nagyszalatnai lakók panaszaiból tudunk meg, melyekből kiderül, hogy „nagyban akadályozzák őket, mert némelyek, név szerint Hudec, Pámicsan, Gyuris és mások Nagyszalatna és Kisszalatna határában az erdőt teljesen tönkretették, és már egész mezőt vágtak maguknak. Nem tudjuk, kinek az engedélyével állították, hogy a dicsőséges uraság ezt megengedte nekik. “ A hutaiak kecskéket és birkákat neveltek, amelyeket önkényesen legeltettek, amiből szintén konfliktus keletkezett, mert amikor Necpal Tamás (Tornáé Necpal) elfogta a birkáikat és kecskéiket és az egyikre lesújtott, a hutaiak meg akarták őt ölni. („Amikor a nagy hegyen gyűjtött szénát, kioldották a fékjeit és leengedték a hegyen, ő egy tallémyi kárt okozott nekik, ők semmit sem térítettek meg neki a hegyen okozott kárból. “) Amikor a szalatnaiak védték az erdőket és a hegyi tanyákat, s megakadályozták, hogy a hutaiak kárt okozzanak nekik, „azok úgy megverték őket, hogy sírtak, mint a gyerekek. “I9 A tereziánus urbárium összeállításakor Végleshutáról azt jegyezték fel, hogy Esterházy Miklós tulajdonában lévő kuriális település a véglesi várhoz tartozó területen. 1770. május 29-én a település elöljárósága nevében Michna János, Gyuris András, és Tuharszky Ádám kijelentette „Mi mindannyian zsellérek vagyunk a véglesi vár határában, részben az üveghuta mellett, részben a környező hegyekben élők, és nincsenek jogtalanul birtokolt földjeink vagy rétjeink, csak az uraság kegyéből valók vannak, s miként megállapodunk, egynémely földjét és rétjét használjuk. “20 Az üveghuta közelében feküdt a Kalina elnevezésű major is (1738), ahol szintén a huta munkásai éltek. A Mária Terézia idején készített manufaktúra-összeírásban feljegyezték, hogy a véglesi üveghutában a már említettek dolgoztak, azaz a bérlő hutamester és két-három mester. Egy munkás naponta 100 darab, 50 dénár értékű másodrendű fö8^--------------q) DISCUSSIONES 17 SABB, Zólyom vármegye gyűjtemény (ZZ) A XVIII., Concriptio dicalis r. 1760-1761, 100B/a. Dob. 18 SABB, PV gyűjtemény, Acta sedes Dominalis No 172, Lad. XI., Nem messze a mai Zólyom- miklóstól található a Zabica nevű hely. Ez a kvarc népi neve, melyet itt bányásztak a helyi, később más üveggyárak számára is. 19 SABB, PV gyűjtemény, Nagyszalatna 1768. szeptember 30-án kelt urbáriuma, 19. Ladula XXV., 6. sz. doboz 20 Ugyanott. 156