Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA Valószínűleg ez utóbbi volt a legfontosabb ok, erre utal, hogy a gróf nagyvonalúan látta el távozó főtisztjét.74 A „szakítás” indokai között nem említik a források, de könnyen előfordulhat, hogy Nagyváthy fáradt bele a birtok igazgatásának nagy felelősséggel, rengeteg munkával járó feladatába, és a reformok legnehezebb, kezdeti részének levezénylése, az átalakítások bevezetése után visszavonult. Mivel a nyugdíjba vonulás biztos okát nem tudhatjuk, minden bizonnyal több ok is közrejátszhatott.75 Csurgói évei alatt pedig a korábban meghatározott eszménye szerint élt, mely szerint a jobbágyok között „gazdálkodó Nemes Ember, többet segíthet Ember-társai boldogságán (ha azoknak a’ munkálkodásnak édes gyönyörűségét maga példájával eszekre-adja) mint akar melly gondos, és könyörülő Vármege-tisztje. ”76 Nagyváthy magyar gazdaság fejlesztésétében játszott szerepe túlmutat a birtok megreformálásán. A Georgikonban tanuló fiatal gazdatisztek minden bizonnyal megismerték a Festetics-birtok számviteli, vezetési rendszerét, ennek bemutatása korábbi kutatásokat igényel. A tudós ökonómiai tevékenysége nem értékelhető csupán birtokvezetői munkáján keresztül, feltétlenül megemlítendő „A Magyar Haza Gazdálkodása Smith és Soden után kidolgozva” című könyve. A mű kézirata ugyan elveszett, de egy részletes cenzori elutasítás fennmaradt, Drescher Antal cenzor szerint a „munkában a pénzügytani alapelvek kerülnek kifejtésre a belőlük kölcsönösen kibontakozó jogokkal s ezek fölé épül a közgazdasági rendszer. ”77 Részletesen kifejtette Soden rendszerét, melyben a „kormányrendszerek megszilárdulását az olyan gazdaságpolitika szolgálja a legjobban, amelyik az erkölcsi 74 Fehér—Kurucz—Zsidi, 1996. 75. A pontos leírás: MÓL, Festetics Családi Levéltár P 279 / 12. cs. 534. p. 1797. X. 13. Birtokgazdálkodási iratok között található a végkielégítés leírása: „Mtságos Gróf Úr eö Nagyságának alul írása alatt, hogy Nagyváthy János Dir az idén épült Ujj hazak közül egyet lakásnak ki-mutasson, ha ezek ne találatán készületlenek lennének, Csurgón Uraság Házánál az lnterveniensek szobái közül adgyon Télen által egy konyhával, 39 hold Földet, 12 kaszás Rétet amennyire az Uraságnak alkalmatlansága nélkül meg eshetik, sem leg jobbik sem leg alább való, hanem közép szerű Uraság fóldgyei közül egy tagba [exindáltasson], jövendőre ház helynek két akkorát, hogy téresebb helye legyen mint az mostani ház helyek, jelölljön ki, és Directiótól ki adandó specificatio szerént az fizetését ki adgya, fajézás ami illeti Esztendőnként 12 ölyet Tisztségnek ki mutatása szerént vagatathasson, és maga meg hordássá, noha Gazdaságba semmi [influxussa] nem lészen, még is illendő betsülettel ennek utánna is illesse. Önön magától értetődik, hogy semmi némü Regale Beneficiumokfnajk haszon vétele neki nem engedtetik. Az új háznál az első szoba ki padottasson tisztességesebb kálha belé tetéssen és jövendőre leg fólebb 10. darab marhára istálló készétessen”. 75 Nagyváthy, 1891. 16 76 Nagyváthy, 1791. 360-361. 77 Vörös, 1961. 401. 281
