Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

rendszerében és funkciójában is ismerjük Derenk dűlőneveit. (Lásd a 6. és 7. mellékletet!)

Az 1828. évi regnicolaris összeírás idején Derenken mindössze 50 adózó családfőt regisztráltak, közöttük: a Rémiás, Kusztván, Bubenko, Kuhta, Zubriczki, Voda, Kováts, Toportzi, Ggolya, Koronovszki, Matusz, Stefán, Komáromi, Svéda, Bel- gyák, Kerekes, Gál, Hudi, Juhász, Vereb és Gajdos család tagjait. Az 50 derenki családfőből 43 zsellér (inquilini), 5 jobbágy (coloni) és 2 házatlan zsellér (subin- quilini) státusú volt. Ekkor a faluban összesen 40 gyerek élt a 143 fős munkaképes (adózó) lakosság körében. Meglepő és kételkedésre okot szolgáltató összeírási tény, hogy egyetlen iparos, kereskedő vagy kalmár sem került jegyzékbe a falu lakói közül, akik 48 lakóházban élték szerény, keserves mindennapi életüket.

Állatállományuk így alakult 1828-ban a 183 főt számláló településen: 60 jármas ökör, 72 tehén (anya- és meddő tehén együtt), 16 tinó és üsző, 83 igás ló, 190 juh és 79 sertés.

Derenk természet adta zártsága és lakóinak elszigeteltsége ellenére az 1831. évi kolerajárvány itt is megszedte áldozatait: 1831. július 20. és 1831. szeptember 24. között, 67 nap alatt 53-an fertőződtek és haltak meg. 32 férfi és 21 nő került az áldozatok közé, leginkább 10 év alatti gyermekek (11 fiú, 6 lány). Legjobban a Rémiás család sínylette meg, 9 tagját veszítette el. A Koronovszky (4), a Stefán (4), a Kuchta (4) és a Kerekes (3) családokat is megrázta a járvány. 2—2 fő esett áldozatul a Voda, a Bubenkó, a Kusztván, a Gogolya, a Mizera, a Juhász, a Vereb és a Gretzmaer családból. A Zubriczky, a Matusz, a Valyko, a Jasko, a Krupa, a Matzo, a Hudy, a Králik, a Gaál, a Lesták, a Soltész, a Kovács és a Sztasko család sem feledte könnyen 1—1 halottját.

Derenken 1833-ban 56 házban 507 döntően római katolikus lakott. Fényes Elek közel 20 év elteltével (1851) 418 lelket regisztrált, ebből a 407 római katolikus mellett 11 fő református volt. A továbbiakban a lakosság száma így alakult: 1869- ben 392 fő, 1900-ban 367 fő, 1910-ben 373 fő, 1920-ban 416 fő, 1930-ban 439 fő, 1941-ben 443 fő. Külterületi lakott helye: Vidomaj puszta volt. 1930-ban is vallási megosztottsága nem számottevő: 99,3%-ban római katolikusok, kevés a református. Zárt közösségű lengyel etnikumról beszélhetünk.

Az egyházi halotti anyakönyvekben vizsgált 153 évben (1789—1942) a derenki temetőbe összesen 1865 halottat temettek. Ebből 960 fő 10 év alatti gyermek volt, a halottak 51,4%-a. Ebből 471 fő még az 1 éves kort sem élte meg, vagyis a derenki temető halottainak 25,2%-a csecsemő. 345 fő az, aki a derenkiek közül 60 évtől idősebb kort élt meg, a hallottak 18, 4%-a. Ebből a 80 év feletti aggastyán kort mindössze 51 fő élte meg a vizsgált három emberöltő alatt, az eltemetettek 2,7%-a.

Hihetetlenül alacsony, 25,6 év volt az 1789 és 1942 között a derenki temetőbe eltemetett halottak átlagéletkora. A 19. század első felében Derenken még csak 22,7 év volt a születéskor várható életkor, ami a 20. század első felére 31,9 évre

182