Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)
Praznovszky Mihály: Egy köznemesi életút szakaszai (Menyői Tolvay Ferenc: Sors és lehetőség)
rában, utód nélkül. Munkái közül felsorolja a nyomtatásban megjelent Arithmetica, a Praecepta Morum, az Atrium Ingeniöse Artis Arithmaticae címűeket. Említi verses krónikáját Zólyom vára ostromáról is. A Pallas Lexikonban majdnem ugyanezen adatok szerepelnek, de itt arról is tudnak, hogy gyöngyösi tanító és rektor volt. Ugyancsak a három nyomtatott munkájáról írnak. Nógrád vármegye 1911-ben készült monográfiájában a Szinnyei lexikon adatai szerepelnek. A Magyar Életrajzi Lexikonban a már ismert munkáin kívül ezt tudjuk meg életéről. „Tholvay Ferenc, Tholway. (17. szd. vége — 1710 körül) matematikus, költő, nógrád vmi birtokos. Losoncon tanító és rektor. 1705-től Murány, 1707-től Kassa város porkolábja." Szénássy Barna kitűnő matemika történetében a lexikon szerű felsorolásban csak enynyit írnak róla, hogy Gyöngyösön és Losoncon működött mint tanító és 1710 körül halt meg. A Pedagógiai Lexikon adatai is szerények, de legalább pontosak és a legfontosabb információkat tartalmazzák. Bár születési évét a 17. század végére (!) teszik, de működését, irodalmi munkásságát pontosan sorolják fel egy szűk lexikon szócikk keretén belül.? A rendelkezésünkre álló vázlatos adatok szerint a következőket összegezhetjük róla. (A teljes kép a tanulmány során, az abban közöltek összevetése alapján alakul majd ki.) A család Menyőn élt. (Közép-Szolnok vármegye). Nagyapja Tolvay István volt, aki 1611-ben született és 1641 után halt meg. Nagyanyja Veres Zsófia. Apja Tolvay Zsigmond, 1637-ben (? ) született és 1684 után halt meg. Öt gyermeke volt; Ferenc, István, Mihály, Katalin, Zsigmond. Tolvay Ferenc testvérei közül István 1692 után halt meg. Mihály 1673-ban a nagyenyedi református kollégiumban tanult. Katalin először Szabó Ferenchez ment férjhez, majd annak 1678-bani halála után Szilágyi Márton felesége lett. Egy gyermekük született. Zsigmond felesége Geszthy Rebeka volt. Egy fiúgyermekük született. Zsigmondot 1701 táján meggyilkolták. Tolvay Ferenc 1649-ben (?) született feltehetően Menyőben. A gyöngyösi iskola rektora volt. 1675 május 2-án Közép-Szolnok vármegye közgyűlésétől személyesen kért és kapott nemesi bizonyságlevelet. 1675 június 29-én Debrecenbe ment. 1678 augusztus 8-án levelet írt apjának, azt mint a losonci iskola rektora írta alá. 1686-ban Hont vármegye szolgabirája, 1688ban a reformátusok küldöttje I. Lipóthoz. Ugyanabban az évben lett Nógrád vármegye hites táblabírája. 1690-91 -ben gr. Forgách Simon gácsi uradalmának bonorum provisora. 1703 november-decemberében részt vett a nógrádi seregekkel Zólyom vára ostromában. Ő vette rá Bottyán Jánost a kurucokhoz való csatlakozásra. Mindezt személyesen jelentette II. Rákóczi Ferencnek. 1704 január 22. körül csatát nyert a németek ellen. Elfogta Kreszik (!) Farkas Jozefát eszéki parancsnokló tábornokot is. 1704 április 22-én fő hadi szekérmester, 1705-ben kinevezik őt murányi várnaggyá. 1710-ben lett kassai várnagy. Első felesége Török Judit volt, akivel 1678 táján kötött házasságot. Annak halála után 1706 június 5-én Bakó Juditot, Mészáros Nagy János kuruc kapitány özvegyét vette el. Éva és Mária nevű gyermekei voltak. Ezek az adatok sem pontosak minden vonatkozásban, elsősorban az évszámokat illetően. (Lásd például apja és az ő születési évét.) Elégséges kiindulási lehetőséget jelentenek viszont ahhoz, hogy a hiteles forrásokkal összevetve ezeket kialakuljon előttünk Tolvay Ferenc életútja. Az életút kronologikus feldolgozásának szimplifikációs buktatóit elkerülendő, Tolvay Ferenc életének három cselekvésteréről külön-külön szólunk, lévén, hogy ezek élete folyásában is elég jól elkülöníthetők, szinte váltották egymást. Lehet, hogy mindig ráérzett, mi az a cselekvési tér amit a sors és a történelem az adott pillanatban kijelölt számára? 114
