Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Kubinyi András. A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén

hácsi Emlékkönyv, sajtó alatt. Batthyányra és Derencsényire Id. Kubinyi András, A ki­rályi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. Mályusz-Emlékkönyv, sajtó alatt, 42—43.j. Katonáskodó nemesekre Id. még Szakály Ferenc, Nándorfehérvár 1521-es ost­romához. H К 25 (1978) 484-499. 16. DI.72196. 17. Kubinyi, A magyar állam i.h. 18. Csak az alnádorok közül Keserű István 1508-ban szreberniki bánként viselt végvári kapi­tányságot. Josephus Nie. Kovachich, Sylloge decretorum comitialium. l.k.Pesthini 1818, 231. Gétyei János az 1512-es illádiai csatát nyerte meg Kutasival együtt: Szakály, i.m. 490. Nagy Imre a szávaszentdemeteri győzelemben vett részt. Kubinyi, Szávaszentdeme­ter i.m.218.0.154.j. Az alnádorokra Id. Bonis i.m. 356-357. 19. Vö.pl. Fraknói Vilmos, Magyarország a mohácsi vész előtt. Bp. 1884, 2—7, 32-33. Szekfű is Zápolyai pártról beszél: Hóman-Szekfű i.m. Il.k. 574. 20. Kubinyi, A magyar állam i.m. 21. Kubinyi András, Az 1525. évi „Kalandos szövetség". Sinkovics Emlékkönyv. Bp.1980, 141—153. és a 15.j.-ben id. tanulmányaimban. 22. A társadalmi mobilitás kérdését Fügedi Erik vetette fel: A15. századi magyar arisztokrá­cia mobilitása. Bp.1970. 23. Engel Pál, A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. Az Egyetemi Könyv­tár Évkönyve. 5 (1971) 291—313. Fügedi, Mobilitás i.m. és a róla írt ismertetésem. Szá­zadok 107 (1973) 753-757. Kubinyi, A magyar állam i.m. 24. Kubinyi, A királyi tanács i.m. Vörös viaszra: Kubiriyi, Ismertetés Fügedi könyvéről. Szá­zadok 107 (1973) 756, majd utána Fügedi Erik, Uram, királyom. A XV. századi Magyar­ország hatalmasai. Bp. 1974, 210-212. 25. Schiller Bódog, Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Bp. 1900, 271—272. 26. Az ülnökök listája: Egy.Kvt. Kézirattár LEO 266. Várdai: DI.82133. Pethő: D1.104715. 27. Néhány adat várbirtokra, teljességre való törekvés nélkül: Pethő: Csánki i.m.l l.k.717. Ill.k.10,12,17. Pakosi: DI.107290. Várdai: Csánki i.m.l.k.506. Ill.k.405. Hédervári: и.о. III.k. 538. (A főággal közös.) Forgách: Dl.59946. Báthori: Csánki i.m. I.k.580. Volt rész­tulajdonú váruk, amelyet csellel teljesen elfoglaltak: Dl.71165. A tiszántúli Országok ugyan gazdagok voltak, de váruk nem volt, csak kastélyuk. Csánki l.k.686, 786. Il.k.86, 112. Egykor báróságot viselt várbirtokos családok voltak még pl. a Bodók (u.o.lll.k.403.), Dombaiak (u.o.lII.404.), Szekcsői Herczegek (u.o.ll.k.456, 459.), akiknek mindkét vára még II.Lajos alatt is birtokukban volt: DI.60056, 89175. Ura, Herczeg Ferenc, az 1510­es években Baranya megye alispánja és országgyűlési követe volt: Egy.Kvt.Kézirattár LEO 266. 28. Engel, A magyar világi nagybirtok i.m. 294—296. A lényeg az, hogyha báró akart marad­ni, birtokot kellett szereznie. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom