Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Kubinyi András. A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén

29. Egy.Kvt. Kézirattár LEO 245. Pl. rávezették Erdődy Pétert. 30. Kubinyi, A királyi tanács i.m. 31. Bónis György, Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár é.n. 181-216,331-430. 32. U.o. 468—469. Gábor Gyula, Péterfalvi Nagy Albert ugocsai alispán nemessége. Turul 36(1918-21) 11-20. 33. Bónis, Hűbériség i.m. 460—474. Buda környékére: Kubinyi András, Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban. Levéltári közlemények 37 (1966) 278—282. 34. Az agilisekre: Timon Ákos, Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1919.600. Agilis volt pl. a Szaniszlófi Báthoriak egyik szenyéri várnagya 1520-ban, Székely Gergely. Dl.71178, 71165. Itt azonban valószínű, hogy székely származása és nem felesége, vagy anyja nemessége alapján kapta ezt az elnevezést. 35. Kubinyi, Budai és pesti i.m. 281.0.185.J. 36. Sch.Gy., Hradnai Holy Pál czimeres nemeslevele 1488-ból. Turul 14 (1896) 135-136. Wertner Mór, Ujabb adatok Hradnai Holy Pál ismeretéhez. U.o. 32 (1914) 85-86. Holy és Sárkány közös pozsonyi főispánságára Id. pl. Dl.46585, 46812, MTA Kézirattára, Oklevelek 565, 566, 568. Héderváry Oklevéltár l.k. Bp.1909, 502. Holy nagyszombati civis, de egregi.us címmel: DI.82349. (1512.) Ld. még Kubinyi, A magyar állam i.m. 5.j. 37. Gercsére: Kubinyi András, Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig. Budapest története. Il.k. főszerk. Gerevich László, Bp. 1973, 28. A parasztnemességre ld. Szabó István, A falurendszer kialakulása Magyarországon. X—XV. század. Bp. 1966, 96—99. Szabó István, Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. В p. 1976, 237-241. 38. Jellemző pl., hogy Batthyány Boldizsár későbbi királyi tanácsi ülnöknek (ld. fenn, 15.j.), akinek majd csak fia jut be a bárók közé, már 1494-ben legalább 588 jobbágyporta volt birtokában. Engel Pál, A magyar világi nagybirtok i.m. I.rész. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4 (1968) 341. Ez azonban kevés volt arra, hogy banderiumtartó úrként cikkelyezze be az országgyűlés. Különben Szlavóniában 3 vára és 6 kastélya volt. Csánki Dezső, Körösmegye a XV. században. Bp. 1893, 10,20,21,29-31,33,46,51. Ez, és a 27.j%-ben idézett adatok is azt mutatják, hogy egyrészt a nemesség vezetőrétege jelentős nagybirtokosokból állt, másrészt, hogy vagyonuk ennek ellenére nem közelítette meg a bárókét. 39. Hermann Zsuzsa, Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig. Századok 115(1981 ) 115—116., teljesen jogosan hoz fel ellenvetést a köznemes terminus technicus használatával szemben, hiszen a két főkategória a „domini et nobiles", azaz az uraknak nevezett bárók és a nemesek. A középbirtokos nemesség kifejezést csak azért használtam, hiszen az „una eademque nobilitas" fikciója mégis csak fennállt. A nemesség felső rétegére a helyes kifejezés a szakirodalomban még nem általános „vitézlők", latinul „egregii" lenne. Ld. alább. 40. V.o. Kubinyi, Ismertetés Fügedi könyvéről i.m. 753—757. Hermann, Egy pénzügyi ter17