Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Praznovszky Mihály: Egy köznemesi életút szakaszai (Menyői Tolvay Ferenc: Sors és lehetőség)

Szép módokkal Hogy kedvesség Regulákkal Nagy tisztesség — előtted utat nyit ő Adassék mindenektől" Maga Tolvay Ferenc is verssel búcsúzik el olvasóitól könyve végén a Berekesztésben: „Már Isten hozzád barátom Olvasó, Már Isten hozzád tanulni akaró, Ez tsekély munkát ne légy rágalmazó, Légy egészségben. Ennyit ígért volt elöljáró levél Ezzel hazánkban meg-éri ki tserél, Számlál, ád, vészen, nagy summákat oszt el. Légy egészségbea" Az Arithmetica kiadására mindig valamilyen vállalkozó szellemű nyomdász jelentkezett, de éppen az első kiadással nem volt szerencséje Tolvay Ferencnek. Debrecenben az akkor éppen ott dolgozó Karancsi György adta ki könyvét. Karancsinál mélyponton volt a debreceni nyomdászat. Piszkos, silány minőségű, elmosódott nyomású kiadásai vannak, papírja a legroszszabb minőségű. Díszítései is felismerhetetlenek, csúnyák. Még nyomdásznemzedékek multán is ha egy elfogadhatatlan munkát látták így sóhajtottak fel a kiváló mesterek Debrecenben „valóságos Karancsi nyomás!" Ez a minőség azonban nem rontotta Tolvay Ferenc könyvének sikerét és kelendőségét s talán ez is közrejátszott abban, hogy a könyv megjelenése után alig egy fél esztendővel már Losoncon találjuk. 1676 március 19-től 1680 májusáig volt itt rektor. Ő volt az iskola első tanítója, akit rektornak neveztek már. Ezt dicséretes munkájával érdemelte ki, írják róla félévszázaddal később. (1678-ban apjának írt levelében is mint losonci rektor írja alá nevét.) Losoncon már a 16. század óta működött iskola. 1590 körül vált kálvinistává de csak a 17. század második felétől lett a környező régió számára jelentős oktatási intézmény, köszönhetően patrónusainak is mint pl. Ráday Gáspárnak, Csúzi Cseh Jakabnak. Partikuláris gimnázium volt, olyan mint a nagykőrösi, kecskeméti, rimaszombati, szentesi stb. iskolák. Az iskolában egyetlen felnőtt tanító, a rector volt, a nagyobb diákok a preceptorok tanították az alsóbb osztályosokat, akik kollációkban, tanulókörökben sajátították el az ismereteket Ezek az ismeretek a poétikai-retorikai osztályok teljes anyagát feldolgozták. A forrásaink egyértelműen igazolják, hogy az iskola a hetvenes években Tolvay Ferenc rektorsága alatt emelkedett fel igazán s lett alapja a később jelentős intézménynek. 6 Éppen ezért különös, hogy a losonci gimnázium történetével foglalkozó, igaz csekély számú és elég színvonaltalan feldolgozások alig említik Tolvay Ferencet s rendkívül keveset is tudnak róla. ' Pedig ha a pedagógiai elveit nem is ismerjük, következtetni tudunk azokra. Főleg arra, hogy a Comenius hatás alól ő sem vonhatta ki magát. Ennek szép példája a Losoncon 1677-ben általa magyarra fordított Comenius mű. A Praecepta morum (Erkölcsi szabályok) с művét Comenius sárospataki diákjai számára írta, a diákok helyes magatartásának szabályait fogalmazta meg benne. 1658-ban Enyedy Sámuel a későbbi neves orvos ezeket a szabályokat latin versezetbe foglalta össze. Ezt fordította le Tolvay Ferenc. A mű pontos címe: „Erkölcsi szabályok. A gyermekek erkölcsi neveléséhez szabott előírások: kötetlen szöveggel legelőször összegyűjtötte a Tudós és Igen Tiszteletreméltó Firfiú Johannes Comenius, aztán ismét kötött stílusban kiadta a művet igen tiszteletre méltó úr, Enyedy Sámuel M.D. Majd a két szövegből az ifjoncab118