Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)
Kubinyi András. A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén
vezettől i.m. 115. Ld. még Eugen Haberkern-Joseph Friedrich Wallach, Hilfswörterbuch für Historiker. 4 II. к. München 1974, 539. Kemény Lajos, Buda város árszabása II. Lajos korában (1522). Történelmi Tár (1889) 382: De cupro verő calcar nemo ferat misi per regiam Maiestatem miles creatus, vei in confinibus continens serviens atque militans. Erre rengeteg adatot lehetne idézni. Néhány kiragadott példa, egyben a régi szokás továbbélésére is. (Csak királyi okleveleket idézve: 1493: a nagyságos Perényi János fia, a vitézlő Gábor. Dl.71048. 1498: nagyságos Perényi Gábor, sőt ugyanebben az évben vele együtt testvére István is nagyságos. DI.71066, 71070. Egyik sem viselt még bárói méltóságot. Bajnai Both András banderiátus urat 1495-től nagyságosnak nevezik, noha csak egy évtized múlva lesz horvát bán: DI.65780, 75707. Drágffy Györgyöt és testvérét Jánost már 1503-ban nagyságosnak nevezi a király, János még nem báró. Dl.88881. Ellenpélda a banderiátus Lévai Cseh Zsigmond, akit az uralkodó hosszú ideig címez - a régi módon - vitézlőnek, (pl. D1.59991, 60038 (1516!), 88924), csak később nagyságos, így 1517-ben: Dl.89128. Nem volt báró. Ekkor már mindenki a banderiátusok közül gyakorlatilag nagyságos. Annyi adat van rá, hogy felesleges idézni. Érdekesebb viszont a magánföldesúri várnagyok, udvarbirák, officiálisok esete. Itt Mohácsig párhuzamosan fordul elő a vitézlő és a nemes megjelölés. Néhány példa. Vitézlők (egregii): 1491. DI.90207. Putnoki György murányi és Hangácsi Mihály szárdi várnagyok. 1492. Dl.88774—75. Enyingi Török Imre gyulai várnagy. 1494. Dl.97510. Anarcsi János helmeci és Begányi Benedek volt pataki várnagyok. 1499. Dl.59881. Zarándi Horváth István világosi várnagy. 1508. DI.57039. Szemercsényi Kristóf szepesi várnagy. 1509. DI.59984. Esztári Ártánházi György és Ellesfalvi Barcsai János világosi várnagyok. 1516. Dl.97654. Geregyei Liptai László egri udvarbíró. 1518. Dl.68168. Zábláti Trencsényi (helyesen Salczer) Lőrinc bajmóci kapitány. Dl. 84749. Csallóközi Mihály szepesi várnagy. 1520. Dl. 84126. Bárczay János sárosi várnagy. 1521. Dl.97691. Farkas Ferenc tokaji várnagy. 1524. Dl.60085. Ládonyi Miklós galgóci várnagy. Példáinkban elsősorban a legjelentősebb bárók gyakran amúgy is a nemesség felső, vitézlő rétegéhez tartozó várnagyai szerepelnek, akik egyben a várhoz tartozó megyék alispánjai is nem egy esetben. Nemesek (nobiles): 1496. Dl.88821. Túri Pál és Versegdi András nógrádi várnagyok. 1498. Dl.83988. Nagy János várnai várnagy. 1502. Dl.59913. Kalondai Péter siroki várnagy. 1507. Dl. 66384. Ajkai Gáspár és Szakácsi Mátyás vázsonyi várnagyok. 1509. Dl.68154. Mindszenti Túri György kanizsai udvarbíró. 1514. D1.95860. Viselényi (Ujszelényi?) Péter füleki várnagy. 1518. Dl.71216. Gyulai Ispán Gál gyulai udvarbíró. 1523. Dl.89175. Gabonási Miklós szekcsői várnagyok. Dl. 97693. Ludányi Bay Mihály nánai várnagy. Egy-két kivétellel jelentéktelenebb családok sarjai. A már említett agilis Székely Gergely szenyéri várnagytársa a Szaniszlófi Báthoriak szolgálatában viszont a nemes Bolti Csűri Imre volt. (1520. DI.71165.) Ebben csak az az érdekes, hogy Csűri Imre 1503—1504-ben a Várdaiak szabolcsi alispánja volt. ( Dl. 73341, 73343, 82211.) 1523-ban újra szabolcsi alispán lett: Levéltári Közlemények (továbbiakban Lt.Közl.) 9 (1931) 108. Főispánja talán Ecsedi Báthori István lehetett, de nem biztos. Jobbágy várnagyok is voltak: 1503-ban a Drágffyak sólyomkői várnagya a providus (tehát jobbágy!) György deák. Dl.88881. A várnagyi tisztben tehát (kevés) jobbágytól kezdve a nemesség valamennyi rétege megtalálható. 18
