Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Szakály Ferenc. Magyar nemesség a 17. századi hódoltságban

Kandra Kabos, Bakócs-codex vagy Bakács Tamás egri püspök udvartartási számadó-köny­ve 1493—6. évekről. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Il.k. Eger 1888, 332— 345, stb. Hasonló a veszprémi káptalan számadáskönyvében: Df. 201634. Pl. Sülyi Etele Mihály végrendelete, Dl. 61984. A fizetés módjára Id. az előbbi jegyzetben idézett számadáskönyveket. Pl. a hegyaljai tizedeket részben a pataki udvarbíró, Kandra i.m. 336, 340, stb. Pl. nem lehet véletlen, hogy az 1525. évi budai országgyűlés 48.tc.-je a tizedfizetést fel­függesztette, az ugyanezen évi hatvani 35.t.c. viszont visszaállította. (Kovachich, Sylloge i.m.l.k. 367. Kovachich, Supplementum i.m. Ill.k. 45.) Függetlenül attól, hogy ezen törvények hátterében más is van, amelyre itt nem tudunk kitérni, a visszaállítás nyilván a tizedbérlő nemesek érdekében is állott. Csak két példát említve: az 1500-ban végrendelkező Hangácsi Mihálynak a hagyatéka gaz­dagabb, mint a tekintélyesebb birtokos Dombai Dávidé. (1504.) Dl. 72087, 65995. V.o. pl. Szűcs Jenő, A nemzeti historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge (hoz­zászólás egy vitához.) (Értekezéseka történeti tudományok köréből 51.) Bp. 1970, 63.skk. V.o. Fraknói Vilmos, Werbőczi István életrajza. Bp. 1899. Ügyvéd: LEO 6, 33. Dl.97598. 1505-ben Hont megyei követ. (Ld. fenn 54.j.) 1502-ben Hont megye jegyzője: Bakács i.m. 347. 1505—1506-ban Nógrád megye alispánja (Szántai Osvát alországbíróval együtt) Magyar Történelmi Tár 11 (1862) 236. A századfordulón Hont megye követe (LEO 246) és választott királyi tanácsi ülnök. (LEO 266), Ld. még Bonis, A jogtudó értelmiség i.m. 345. 347—348. Nógrádi alispán 1490-ben. Dl. 76089. Werbőczy barátja, az 1504-es országgyűlés alatt halt meg. Ld.fenn, 57.J. Ld. fenn, 88.j. Bonis, A jogtudó értelmiség, i.m. 357, 386. Ld.fenn, 43.j. 1516-ban hevesi alispán. Iványi, Eperjes i.m. II. k. 1164—1165. sz. Előtte, 1507-ben királyi „famulus" Dl.25478. Királyi tanácsi választott ülnök 1525-ben. Magyar Tört. Tár 22 (1877) 79. 1527-ben Nógrád megye követe: Magyar Országgy. Emi. i.m.l.k. 128. Feuerné Tóth Rózsa, Reneszánsz építészet Magyarországon. Bp. 1977, 218. valamint 51—52. kép. Feltűnő, hogy a Jagelló-kori reneszánsz emlékek közt szép számban vannak a nemesség „vitézlő" rétege tagjai által megrendelt alkotások. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom