Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)
Szakály Ferenc. Magyar nemesség a 17. századi hódoltságban
Kandra Kabos, Bakócs-codex vagy Bakács Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve 1493—6. évekről. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Il.k. Eger 1888, 332— 345, stb. Hasonló a veszprémi káptalan számadáskönyvében: Df. 201634. Pl. Sülyi Etele Mihály végrendelete, Dl. 61984. A fizetés módjára Id. az előbbi jegyzetben idézett számadáskönyveket. Pl. a hegyaljai tizedeket részben a pataki udvarbíró, Kandra i.m. 336, 340, stb. Pl. nem lehet véletlen, hogy az 1525. évi budai országgyűlés 48.tc.-je a tizedfizetést felfüggesztette, az ugyanezen évi hatvani 35.t.c. viszont visszaállította. (Kovachich, Sylloge i.m.l.k. 367. Kovachich, Supplementum i.m. Ill.k. 45.) Függetlenül attól, hogy ezen törvények hátterében más is van, amelyre itt nem tudunk kitérni, a visszaállítás nyilván a tizedbérlő nemesek érdekében is állott. Csak két példát említve: az 1500-ban végrendelkező Hangácsi Mihálynak a hagyatéka gazdagabb, mint a tekintélyesebb birtokos Dombai Dávidé. (1504.) Dl. 72087, 65995. V.o. pl. Szűcs Jenő, A nemzeti historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge (hozzászólás egy vitához.) (Értekezéseka történeti tudományok köréből 51.) Bp. 1970, 63.skk. V.o. Fraknói Vilmos, Werbőczi István életrajza. Bp. 1899. Ügyvéd: LEO 6, 33. Dl.97598. 1505-ben Hont megyei követ. (Ld. fenn 54.j.) 1502-ben Hont megye jegyzője: Bakács i.m. 347. 1505—1506-ban Nógrád megye alispánja (Szántai Osvát alországbíróval együtt) Magyar Történelmi Tár 11 (1862) 236. A századfordulón Hont megye követe (LEO 246) és választott királyi tanácsi ülnök. (LEO 266), Ld. még Bonis, A jogtudó értelmiség i.m. 345. 347—348. Nógrádi alispán 1490-ben. Dl. 76089. Werbőczy barátja, az 1504-es országgyűlés alatt halt meg. Ld.fenn, 57.J. Ld. fenn, 88.j. Bonis, A jogtudó értelmiség, i.m. 357, 386. Ld.fenn, 43.j. 1516-ban hevesi alispán. Iványi, Eperjes i.m. II. k. 1164—1165. sz. Előtte, 1507-ben királyi „famulus" Dl.25478. Királyi tanácsi választott ülnök 1525-ben. Magyar Tört. Tár 22 (1877) 79. 1527-ben Nógrád megye követe: Magyar Országgy. Emi. i.m.l.k. 128. Feuerné Tóth Rózsa, Reneszánsz építészet Magyarországon. Bp. 1977, 218. valamint 51—52. kép. Feltűnő, hogy a Jagelló-kori reneszánsz emlékek közt szép számban vannak a nemesség „vitézlő" rétege tagjai által megrendelt alkotások. 24