Gesztelyi Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból - Gemstones and Finger Rings from Brigetio (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6. Tata, 2001)

másik végébe is áttelepedtek nagyobb csoportok, akik magukkal vitték könynyen szállítható javaikat, melyek közül a legértékesebbek az ékszerek és a beléjük foglalt gemmák voltak. A távoli területek gemmáinak ezt a nagyarányú keveredését legfeljebb az újkori műkereskedelem múlta felül, melynek az lett az eredménye, hogy a múzeumokban kialakult több ezres gemmagyűjteményeknek a lelőhelyére vonatkozóan többnyire semmilyen adattal sem rendelkezünk. Az elmondottak alapján válik érthetővé, hogy a száz darabot nem sokkal meghaladó brigetiói leletcsoport, még ha egy településről származik is, igen heterogén képet mutat, hisz közel három évszázad termékeiről van szó egy olyan helyen, ahol a lakosság bevándorlókból alakult ki, a 2. század végén szinte kicserélődött, az itt állomásozó csapategységek pedig megfordultak a limes Britanniától Syriáig terjedő majd minden szakaszán. A legtöbb, ami megállapítható, az egyes darabok kapcsolata egymással vagy más területek leleteivel. Azonos kezet feltételezhetünk a Iuppiter és a szatír portré esetében (Nr. 5, 39). Testfelületük megformálása plasztikus, de az arcél egyes részeit, a szemöldököt határozottan meghúzott vonalak jelzik. Hajukat a fejtetőről lefutó finoman vésett párhuzamos vonalak alkotják, melyeket egy körbefutó szalag zár le, ezt követően a homloktól a nyakszirtig 4-5 párhuzamos vonalból álló, és az arc felé forduló hajtincsek sorakoznak, melyek a nyakszirten V alakban szétágazó tincsekkel zárulnak, míg Iuppiter esetében a szakállban folytatódnak. Ehhez a stílushoz közelálló istenportrék megtalálhatók Kazzay, Déri és a Nemzeti Múzeum gyűjteményében egyaránt,

75 de a Britanniában és a Gadarában talált gemmák között is.

76 Ezek a portrék valószínűleg hellenisztirent gems by numerous different hands could find their way to the same area. If the each region had always purchased its gems from the same production centres, it would be easy to arrange related ones into groups. However, the mobility of the population within the Roman Empire was extremely high. In the expectation of a better living, or because of the military service, large numbers of people migrated to the other parts of the empire, taking their valuable and easily transportable possessions with them, namely their jewelry and the gems. In addition to this ancient traffic, the modern antiquities trade has further confused things: for thousands of engraved gems there is little hope of ever knowing their origin. On this basis it is understandable the assemblage of finds, consisting of little more than a hundred pieces, from Brigetio represents a very heterogeneous picture, even it comes from one settlement. We are dealing with a timespan of nearly three centuries in a place whose population had been formed by immigrants, changed by the end of the 2nd century, the troops stationed here had been based in such diverse parts of the empire as Britain and Syria. The most that can be concluded is in the connection of the unique pieces with each other or with other finds from different territories. Identical hands could be hypothized in the case of the Jupiter and Satyr portraits (Nos 5, 39). The figure compositions appear somewhat sculptural and the details of the face, such as the eyebrows, are marked by distinctive lines. The hair is represented by gently engraved lines running in parallel which are finished by a strip going round and what is followed are tufts of hair consisting of 4-5 parallel lines from the forehead to the nape turning towards the face and closed by