Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
66 Kovács Dávid ebbe a modellbe jól beleilleszkedik a Jástot elsőként említő 1268-ban kelt oklevél is, melyben a jásdi apát földjeként nevezik.123 Ugyanígy faluszervezet meglétét sejteti az is, ha a falunévben szerepelnek a falva, háza, laka birtokos szavak.124 Az 1326-ban kelt oklevélben a Jást körüli terület már a Jásti föld nevet vette fel.125 Az előbbi birtokos szavakkal (falva, háza, laka) ellentétben ez az összetett név nem nyújthat eligazítást arra nézve, hogy lakott volt-e az említett föld. A feltételezett Jásti területre vonatkozó régészeti feltárások vagy terepszemlék hiányában nehéz megállapítani, hogy az lakott volt-e. Az is lehet, hogy a közösségi emlékezetben fennmaradt Faluhely nevű dűlő takarhatja a jásti föld egykori helyszínét, mivel az erre a helyszínre tett 17. századi beszámolók ezen a területen talált romokról és régi használati tárgyakról szólnak.126 Ez alapján egy jövőbeli régészeti terepszemle során mindenképp említésre méltó helyszín lehet. Ha lakott is volt e terület, az legfeljebb pár házas települést jelentett. Sokat sejtető az a tény, hogy a középkori oklevelekben csupán kétszer említik. Mindkét forrás esetében földként, azaz terraként.127 A legtöbb terra szóval jelölt település esetében akkor érthetünk falut, ha a későbbi 14-15. századi források már birtokként (possessio) jelölik.128 A jásti föld esetében az 1326-as említése után nevével nem lehet találkozni az oklevelekben. Betel Mind ez idáig Betel középkori településéről az általános történelmi összefoglaló művek kevés információval szolgáltattak. Az alapműnek számító, Györtfy György által készített történeti földrajzi gyűjtemény Komárom megye települései között a pilisi apátság birtokaként említi, melyet nyugat felől Szalánka határol.129 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című munkájában is egy rendkívül rövid bejegyzés szerepel Betelről. Csánki Betel néven a Héregről Tatára vezető út környékére lokalizálja hozzátéve azt, hogy Betel akár a Pest megyei Berczelt is takarhatja.130 A történelmi összefoglaló munkák hiányosságainak ellenére az oklevelek vizsgálatából pontosabb képet kaphatunk a középkori Betelről. Első írásos nyoma a Héreget és a körülötte lévő szomszédos birtokokat és földeket leíró 1326-ban kelt oklevélben található. A határleírás Bechyl alak123 H.VII. 109. 124 Solymosi 1976,144. 125 „... terra Fyast vocata...” AO II. 258. 126 Csík 1996,105-106. 127 1268-ban H.VII. 109. és 1326-ban AO II. 258. 128 Szabó 1966,51-54. 129 Györffy 1987, III. 408. 130 Csánki 2002 (Bétel) ban rögzíti a nevét. Fontos szempont, hogy Betelt az oklevél szerzője földként (terra) jelöli meg.131 A 14. század elejére a falura és egyben a birtokra is használatos kifejezés a birtok (possessio) szó lett.132 Mi sem bizonyíthatja ezt jobban, mint hogy ugyanezen oklevélben szereplő Héreg birtokként (possessio) szerepel.133 Betel helynevéhez rendelt föld szavából arra lehet következtetni, hogy az első írásos említésének pillanatában sem rendelkezett nagy kiterjedésű faluszervezettel. Ahogy a jásti föld esetében, itt is egy pár jobbágyházas településről lehet szó. Persze joggal merülhet fel, hogy a föld (terra) kifejezés alatt falut lehet érteni, de ennek ellent mondana, hogy ugyanazon oklevélben a falut a birtok (possessio) szóval említik. Az 1326-ban kelt oklevél nem utal világosan Betel birtokosára, de a határleírásból kiderül, hogy hozzá közel feküdt a pilis apátság földje.134 Betel lehetséges birtokosának kilétéről egy 1366-ban kelt oklevélből tájékozódhatunk. Ebben Henrik pilisi apát - mivel Betelen szőlőt akar telepíteni - az oda jövő szőlőtelepítőknek örök időkre elengedi a földbért, és csak a jobb mustból kér tizedet a hegyen vagy a faluban. A forrás Betel nevét Bethil formában tartalmazza, és azt egyértelműen a pilisi apátság földjeként tartja számon.135 Földrajzi fekvésének támaszpontjaként a szomszédos érseki birtokban lévő Héreg (Herrig) nevű falut adja meg.136 Sajnos arról nem nyújtanak az oklevelek kellő információt, hogy Betel földje miként került a pilisi apát birtokába. A következő említés 1418. február 25-én kelt oklevélből való. „..György, a Mayk-i Szűz Mária monostor prépostja, János esztergomi érseknek ad élete végéig két praediumát, illetve földjét, azért az összegért cserébe amiért egykor Chanadius esztergomi érsek azt a maj- ki monostortól bérelte...” A bérbeadás alapját képező helységek a Komárom vármegyei Godoch, illetve a Héreghez közel fekvő Bechey nevű praedium volt.137 A prédium alatt elsőre azt hihetnénk, hogy Betel el- pusztásodott, elnéptelenedett. Ennek ellent mond egy későbbi említése az 1450. június 6-án kelt oklevélben, melyben Kálnai Péter hatalmaskodása során Betel birtokként (possessio) szerepel. Ez esetben valószínű, hogy a korábbi prédium kifejezés nem lakatlan települést takar, csupán nem adózó jobbágyokat, akik esetleg zsellérek vagy állattartással foglalkoznak. Az 1450. június 6-án kelt oklevél nyújthat fontos kiindulópontot Betel lokalizációjához. A forrás szerint Héreg szomszédságában feküdt, a Tatára vezető 131 MNLOLDL2374. 132 Szabó 1966, 52-53. 133 „...possessione domini archiepiscopi Strigoniensis Hereg... ” AO II. 257. 134 Uo. 135 „... terra nostra Bethil...” FCDIX. vol.3. 619. 136 „.. .prope villám Henig vocatam...” Uo. 137 ZsO. 1561.sz. 420.O.
