Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)

Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban

Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 67 út mentén. Bél Mátyás leírásában feltehetően a kö­zépkori Betel birtokával azonosítható a Szalánkával átellenben lévő Becse puszta. „Ugyanott van Fást puszta, s keletről Gyarmat és Szalanka, és még délről Kapa Vaptus és Moór puszták vannak szembe vele. Ezek közül az előbbi kettő Fejér vármegyében. Az első pedig falu birtok, ahol nem tud­nak jó földet művelni, noha Becse puszta is annak fel- sősége alatt van, amely Héreggel szemben fekszik.. .”138 Mivel a primer és szekunder forrásokban szereplő helyszín 4,5-5 négyzetkilométeres területe túlságosan is nagy ahhoz, hogy Betelt csupán a források alapján lokalizáljuk, így mindenképpen szükséges régészeti adatokra is támaszkodni. A középkori Héreg elhe­lyezkedésétől két kilométerre délnyugati irányban két lelőhely is található. Héreghez közelebb fekszik az a bizonytalan jellegű lelőhely, mely vélhetőleg Ár­pád-korra keltezhető leletekkel bír.139 Tőle nyugati fekvéssel egy nagyobb területű, egyértelműen a 11- 14. század közé tehető régészeti lelőhely fekszik.140 E lelőhelyek topográfiája alapján Betel egykori elhe­lyezkedése a ma Szentmiklósnak és Gyertyánosnak nevezett lankás szántóktól déli irányban, annak 300- 400 méteres körzetébe tehető.141 den olyan birtokra nézve, melynek ura az érsek volt. Sajnos teljes (az érsekségre vonatkozó) kiadása még nem történt meg, csupán tanulmányok részleteiben jelent meg. A jövőben készülő Héreg történetével foglalko­zó monográfiának nem csupán az lesz a feladata, hogy a falu történetét kronológiai időrendben is továbbvigye, hanem minden egyes korszaknál - amennyire csak lehet - forrásmaximalizálásra tö­rekedjen. Ezzel is törekedve a ránk maradt forrá­sokon keresztül legjobban bemutatható és igényes helytörténeti munkára. Összegzés Egységesen megállapítható, hogy a források által körülhatárolt 1326-1450 közötti időszakban Héreg mindvégig az esztergomi érsek birtoka volt. A falu területéről származó régészeti leletek és a középkorra keltezhető régészeti telepnyomok segítségével a kö­zépkori Héreg a mai falu dél-délkeleti határától a Pos­tás gyalogúiig bezárólag terült el, többször is helyet változtatva. A Héreggel szomszédos birtokok közül az egykori Szalánkát, Jásti földet, Betelt érdemes meg­említeni. E birtokok közül az oklevelek szerint csak Szalánkán és Betelen lehetett kiterjedt faluszervezet. A Héreggel szomszédos falvak közül a 15. századra (talán Betelen kívül) mindegyik elpusztásodott. Héreg és szomszédos pusztái középkori történe­tének további kutatása csakis a forrásbázis kiszélesí­tésével vihető végbe. Ennek sarkalatos eleme lenne a Prímási Levéltárban őrzött mohács előtti gyűjtemény anyaga is. Sajnálatos módon az eddig kiadott Prímási levéltárban lévő oklevelek gyűjteményében (Monu- menta Ecclesiae Strigoniensis I-IV.) nem található Héregre vonatkozó adat. Egy új és izgalmas forrás lehet a modenai Hippolit-kódex. A kódex (részben) Estei Hippolit érsek idejében keletkezett, az eszter­gomi érsekségre vonatkozó számadáskönyveket tar­talmazza, mely rendkívül értékes forrás lehet min­138 Bél 1989,87. 139 Lehner Lajos Tudásközpont [KÖH 600/2281/2004], 140 Uo. [KÖH 600/1430/2009], 141 Balogh - Ördög 1985,167.

Next

/
Oldalképek
Tartalom