Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
58 Kovács Dávid kezik. A mezőgazdaságra alkalmas területek 70%-a szántó, 10%-a szőlő és 10%-a egyéb felhasználású. A Gerecse-medence (benne a Héregi-medence is) mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú kistáj.3 A Héregi-medence egyetlen vize a 68 kilométer hosszúságú Szent László-patak, mely a Kerek erdőben ered, és a Héregi-medencén át délkelet felé Tarján irányában hagyja el a Gerecse-kismedence térségét. A Szent László-patak vízszintje alacsony, de nem ritka, hogy tavasszal és kora nyáron kiárad. Az árterület az egyes medencék szerint különbözik, de nem haladja meg a 0,5 négyzetkilométert.4 Kultúrtörténeti táj A magyarok letelepedésével a természeti környezet a Kárpát-medence egyes területein drasztikus változásokon ment keresztül. Mindez a letelepült növénytermesztő és állattartó életvitelre áttérő magyarok gazdálkodásával magyarázható. Egyre több földterületet vontak be földművelésbe, így az erdőterület egyre inkább visszahúzódott. Ehhez a középkorban még hozzájárultak a különböző mocsár-lecsapolások és erdőirtások is. Héreg területén e két fő mozzanat nem hatott jelentősen a természeti környezetre. Györffy György feltételezése szerint a Központi-Ge- recse déli lábánál elterülő erdőségek határvonala a 10-11. században közel azonos volt a mai erdőhatáréhoz.5 Mindez jól megfigyelhető az első és második katonai felmérés térképein is. Eltérést csupán a Hé- regtől keletre eső részen, a Gyarmatpuszta irányába mutató erdőségekben lehet tapasztalni, ahol az újkori erdőhatár keleti irányba kissé visszaszorult, vélhetően az itt lévő dűlők mezőgazdasági hasznosítása miatt.6 3 Uo. 711-714. 4 Uo. 713. 5 Györffy 1987, II. 210. 6 Az első katonai felmérés. CD-ROM és a második katonai felmérés térképe http://archivportal.arcanum.hu/ maps/html/katfelm2b google.html (2014.12.08.) A Héregi-medence egykori vízrajzának rekonstruálása már koránt sem ennyire egyszerű. Bél Mátyás 18. századi leírásában ez áll: „...maga a falu olyannak látszik, mint magaslat közepén ülő bezárt kert, ám kevés termőföldje van, amelyet észak felől minduntalan elönt a kiáradó tó..!'.7 8 Az első és második katonai felmérés térképein Héreg határában két nagyobb mocsaras-vizenyős terület is látható. Egy kisebb tó és a körülötte lévő mocsaras terület dél felől határolja a falut a mai Hársfáki-laposs nevű szántó területén, míg északkelet felől (valószínűleg a mai Fő utca és az 1960-1970 között épült Iskola utca között) egy másik vízzel borított terület helyezkedik el.9 A Bél Mátyás által említett kiáradó tó feltehetően ez utóbbit takarja. A katonai felmérés térképein a Szent László-patak medre közel azonos a ma ismertéhez, bár szembetűnőbb, hogy a mai Tarján-Héreg közötti út irányában a patak medre szélesebb mederben folyt, kiterjedt ártérrel, melyet nádas vett körül.10 Héreg gazdasági adottságairól Vályi András 1779- es leírása a következőket jegyzi meg: „...legelője marháiknak elég, rétje is, szőleji csekély borokat teremnek..!’11 Fényes Elek 1848-as statisztikája a következőket tartalmazza: „...A nép foglalatossága földmí- velés s a tardosi márványbányákban való dolgozás!’12 Mindezekből a szekunder leírásokból csupán óvatos következtetéseket lehet levonni a középkorban fennállhatott természeti-gazdasági képet illetően. Az újkori források alapján azonban az feltételezhető, hogy a falu valóban termőföld hiányával küszködött, mint ahogy azt jelenkorunk természetföldrajza is mutatja. 7 Bél 1989,85. 8 Balogh - Ördög 1985,168. 9 A második katonai felmérés térképe http://archivpor- tal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b google.html (2014.12.08.) 10 Uo. 11 Vály2003,II. 162. 12 Fényes 1992,1.180.
