Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 59 Héreg Héreg település nevének eredetére Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkája két nagyobb elméletet említ. Az egyik valószínűbb és elfogadottabb nézet szerint Héreg neve a német eredetű Heric vagy Herige személynevekből keletkezett magyar névadással, míg egy másik feltételezés szerint a Hírhegy szóból származtatható.13 Hogy miért is elfogadottabb a német eredetű személynévből keletkezett falunév, arra a ránk maradt középkori forrásokban találhatunk választ. Héreg a középkori oklevelekben - kronológiai sorrendben felsorolva - az alábbi névvariánsokkal szerepel: (1326. szeptember 13. - Hereg),14 (1366 - Herig),15 (1418. február 25. - Herugh),16 (1436 - Kis Hereg,),17 18 (1450. július 13. - Hereg).n Személynévként pedig (1333 - Mich, de Herecy)19 alakban tűnik fel. Az első két legkorábbi említés, a Hereg valamint a Herig variációk, nagyban hasonlítanak a fentebb taglalt német eredetű személynevekhez (Heric vagy Herige). A Herige és a Hereg nem teljesen egyezik, ám a falu elnevezése és legkorábbi írott említése (1326) között jelentős idő telhetett el, így írott formája valószínűleg már némi névromlással került rögzítésre.20 A hír és a hegy szóösszetételű néveredet a falu egykori földrajzi fekvésére utal. Bél Mátyás Komárom vármegye leírása című munkájában a következőképpen írja le a település fekvését: „...Emelkedett és nyílt helyet foglal el, amelyet mindenfelől mélyebb fekvésű síkság vesz körül az erdős hegyek közt, amik hatalmas sánchoz hasonlóan fogják körül azt a sík területet, amely ezzel az erődítéssel határos... maga a falu olyannak látszik, mint magaslat közepén ülő bezárt kert.. ,”21 Ami a Hírhegy néveredetet jóval valószínűtlenebbé teszi, az az egyszerű tény, hogy a falu nevét rögzítő középkori oklevelek közül egyben sem található olyan névvariáns, ami megfeleltethető lenne a Hírhegy szóösszetétel archaikus változatának, valamint a hegy szó egyik előforduló falunévben sem szerepel. Héreg első írott, okleveles említése 1326-ból való.22 Az oklevél egy örökösödési vita folytán keletkezett. A Héreget délkeleti irányból határoló egykori Sza- lánka (Zalanta) nevű birtokot 1268-ban két család 13 Kiss 1988,1. 586. 14 (Az esztergomi káptalan 1326. szeptember 13-i átiratában) MNL OL DL 2374. 15 FCD IX. vol.3. 619. 16 ZsO VI. 1561.sz.420. 17 FCD X. VOL. 7. 817. 18 (A fehérvári káptalan 1450. július 13-i átiratában) MNL OL DL 14386. 19 Györffy II. 292. 20 MNL OL DL 2374. 21 Bél 1989, 85. 22 MNL OL DL 2374. birtokolta. Egyrészről Csépán fia Mihály és testvére Péter, valamint a Katapán nembeli Paulinus fia Sándor.23 Az 1326-os oklevél tanúsága szerint a Katapán nembeliek leszármazottai az esztergomi káptalanhoz fordultak örökösödési igénnyel.24 A káptalan közvetítette az örökösök igényét I. Károly királynak, aki ekkor Visegrádon tartózkodott.25 „I. Károly parancsára ellentmondás nélkül visszahelyezték a Zalanta birtokába a Katapán nembeliek leszármazottad: Bábolnai (Tamás) fia Tamást és Bábolnai Péter fia Sándort."26 Az örökösödési vitára azért kerülhetett sor, mert valószínűleg a szalánkai birtok bizonyos hányadát egykor kezében tartó Csépán fia Mihály és testvérének egyenes ági leszármazottai kihaltak, így az ő földtulajdonukat más, rokonságbéli családtag szerezte meg. Legalábbis az a jel, hogy 1268 után az oklevelekben nem lehet találkozni Csépán fia Mihály és Péter valamint leszármazottainak neveivel, ezt igazolja. Bár a források erről nem nyújtanak megbízható adatot, de az is a vita alapját képezhette, hogy Csépán fia Mihály és Péter rokonságából valaki „önkényesen” az egész szalánkai birtokra rátehette a kezét. Ezt támasztaná alá az oklevél fogalmazása is, amiben a jogos örökösök (Bábolnai Tamás fia Tamás és Péter fia Sándor) igényét helyreállítják.27 Sajnos az 1326-ban kelt oklevél arról nem tesz említést, hogy a jogos örökösök előtt kik voltak azok, aki jogtalanul birtokolták volna a Bábolnaiak birtokát. Az egyik szalánkai birtokosról, Bábolnai Péter fia Sándorról több érdekes információ is kideríthető. Bábolnai Péter fia Sándor a Koppány nemzetségből származott, azon belül is a Bábolnai-ágból.28 Henrik vészprémi püspök familiárisa volt, és 1325-1328-ig a veszprémi várnagyi tisztséget is betöltötte.29 Bábolnai Tamás fia Tamás és Péter fia Sándor birtokba történő beiktatásához szükséges volt, hogy az örökösök a király által kiküldött emberekkel (tanúkkal) közösen bejárják a birtok határait, ezzel meghatározva, hogy mettől-meddig tulajdonosai a földterületnek.30 A határjárások során általában egy-egy szomszédos faluval, természeti sajátossággal vagy felszíni objektum 23 H.VII. 107-109. 24 1326. szeptember 10.-ke körül, vagy azelőtt tehette jelentését az esztergomi káptalan. AOklt. X. 229. 25 1326. szeptember 10.-én kaphatta meg I. Károly az esztergomi káptalan jelentését. AOklt. X. 230. 26 AOklt. X. 235. (377.SZ.) 27 „.. .Tohme filii Thome et Alexandri filii Petri de Babna hereditaria et nos eandem ipsis restituerimus..!’ AO II. 256. 28 (A korabeb források Katapán nemzetségként említik.) Karácsonyi 1995,784-785. 29 Engel 1996,1.458. 30 A határjárás elrendelését I. Károly rendelte el az esztergomi káptalannak, 1326. szeptember 10.-én. AOklt. X 230- 231.
