Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Prohászka Péter: Egy gemmalenyomat Brigeitoból
42 Prohászka Péter 1. kép: Tussla levele a gemma és az érem lenyomatával (Magyar Nemzeti Múzeum) Abb. 1 Der Brief des Grundbesitzers Tussla mit den Abdrücken der Gemma und einer Münze (Ungarisches Nationalmuseum) 3. kép: A gemmalenyomat (Magyar Nemzeti Múzeum) Abb. 3 Gemmenabdruck (Ungarisches Nationalmuseum) A gemmáról készített két lenyomat mellett azonban egy Árpád-kori magyar pénz lenyomatát is elküldte. Hampel három nappal később kelt válaszlevelében15 a pecsétlenyomatokkal kapcsolatban a következőket írta: „Köszönöm utolsó közleményét az ószőnyi leletről és sietek a beküldött lenyomatokra nézve a kívánt felvilágosítást megadni. Az átlátszó fehéres kő (valószínűleg chalcedon) előállítása pásztort ábrázol, aki fa alatt álló kecskét gondoz. Vajon feji-e az állatott v. miegyebet tesz, nem lehet tudni. Nyakáról rövid köntös (chlamys) csüng alá, fején kerek pásztorkalap. A vésés későrómai mű és akár provinciális munka is lehet. A másik lenyomat Kálmán király féle dénár, tisztán olvasható az előlapon a köriratban RE+CALMAN (Rex Caiman) a hátlapi körirat kevésbé határozott: LAD15 A levél piszkozatát, melyre Tussla levelezőlapja is fel volt ragasztva lásd: Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Érem- és Régiségtár 351/1882. LAVvE+ (Ladislaus rex akar lenni). Rupp a magyar érmekről írt munkájában Kálmán király pénzei közt mint II. nemet írja le." Sajnos az itt említett gemma sem ajándékozás, sem pedig vásárlás során nem jutott magyarországi vagy külföldi közgyűjteménybe. Talán a többi jelentősebb régészeti és történeti értékkel bíró tárgyhoz hasonlóan - melyek a Tussla gyűjteményt gazdagították tűnt el Tussla özvegyének halála után.16 Szerencsére megmaradt Tussla Tivadar levele a gemma két viaszlenyomatával, melyek segítségével a forma mellett meg lehet határozni a kő méretét is, valamint lehetőség kínálkozik a vésett ábrázolás elemzésére és a gemma besorolására a hasonló díszítésű darabok közé (2. kép). A GEMMA LEÍRÁSA A VIASZLENYOMAT ALAPJÁN A viaszlenyomat alapján (3. kép) az ovális formájú gemma hosszúsága 11 mm, szélessége 8 mm volt, ugyanakkor a benyomódás nyomán a kő metszete olyan trapézformára emlékeztet, melynek oldalai ívesen kidomborodnak. A gemma anyaga Hampel véleménye szerint kalcedon lehetett. Ebből a félig átlátszó és tejszerűen fehér féldrágakőből ugyan számos gemmát készítettek, mégis sokkal kedveltebb volt a kő vörös változata, amit karneolnak hívnak.17 A vésett felületen egy kecskét fejő pásztor látható oldalnézetből. Mindkét alak egy vésett alapvonalon van, amely azonban ferde. A pásztor balra - hátán chlamys, fején a pásztorokra jellemző kerek kalap -, jobb lábára térdelve mindkét kezével egy előtte álló kecskét fej. A kecske a fejét hátrafordítva a pásztorra néz. A kecske előtt egy elnagyolt vonalakkal ábrázolt fa, melynek vonalai követik a gemma ívét. Igényes munka arányos ábrázolással, a testek mélyen bevésve, de a részletek kevésbé kidolgozottak. 16 Mint Paulovics írja: „a gyűjtemény kisebb leletei: agyag-, bronz-, üveg-, csont- s egyéb tárgyak, valamint érmek és ékszerek özvegy Tusslánénak 1930-ban bekövetkezett haláláig együtt maradtak az elhúnyt budapesti lakásán...” Paulovics 1942, 217. Ezek közé tartozott egy kis bullának négyszögletű kiteregetett lapocskája, melyen mágikus szöveg volt: Paulovics 1942,218, Taf. XXVII/1. Az özvegy halála után a gyűjtemény egy része elveszett, és csak néhány tárgy jutott a későbbiekben a Magyar Nemzeti Múzeumba. A gyűjtemény sorsáról lásd: Az Est 1931. február 27. 6. és március 1. 5-6., illetve Paulovics 1942, 218,17. jegyzet. 17 Gonzenbach 1952,78.; Krug 1995.; Dembski 2005,28- 30.
