Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Macher Péter: A Magyar Általános Köszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye a II. világháború időszakában 1939–1944
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye ________a II. világháború időszakában 1939—1944________ 129 elősegítse a régió gazdasági fejlődését.31 A vállalat igazgatóságába a MÁK Rt. Stefániái Richárd vezérigazgató-helyettest, az MDV Rt. pedig Péchy Pált, a bánhidai erőmű üzemvezetőjét delegálta.32 Az elektromos ipari vállalat azonban tiszavirág életűnek bizonyult: csak másfél üzletévet volt képes végig csinálni. 1944-ben Észak-Erdély újra elveszett, az 1947-es párizsi békeszerződésben pedig a vállalat hivatalosan is a román állam tulajdona lett. VÁLSÁGOS IDŐK Hamarosan újabb nehézségek is jelentkeztek. A II. világháború kirobbanásával a magyar gyáriparnak szembe kellett néznie a német finánctőke hódítási törekvéseivel is. A nagyobb német cégek igyekeztek érdekeltségükbe vonni a legfontosabb hazai nagyvállalatokat. Franciaország legyőzését követően, 1941 - 42 folyamán a Magyar Általános Hitelbank 140 000 darab részvénye francia bankoktól a Dresdner Bank tulajdonába ment át.33 Ezzel a német finánctőke képviselői már beülhettek a MÁK Rt. legfontosabb üzleti partnerének vezetőségébe, ráadásul a vállalat többi francia tulajdonú részvénye is német kézbe került. 1942 végére a társulat német részvényérdekeltsége elérte a 6,7%-ot. Ha figyelembe vesszük, hogy a legmagasabb arányt a Villamos-trösztnél sikerült elérni, ahol a német tulajdon 34%-ot tett ki, akkor ez túlzottan jelentősnek nem mondható. A háború második felére újabb fordulat állt be. A németek ugyanis a hadiszállításokért szinte egyáltalán nem fizettek a magyar félnek. 1943-tól a magyarok a további szállítások feltételeként szabták, hogy a németek adják vissza a kezükben lévő magyar ipari részvények egy részét. Ezzel visszakerült a MÁK Rt. 8 millió értékű részvényállománya is.34 1940-, és 1941-ben bekövetkezett további területgyarapodások (Észak-Erdély, Délvidék) következményeként a kormány először is a visszatért területek fejlesztésére lényegében kényszerkölcsönt jegyeztetett a nagyobb vállalatokkal. Ez azonban még csak a kisebbik problémának bizonyult, hiszen a visszatért területek szénellátása már komoly kihívás elé állította a hazai széntermelőket. A szén iránti keresletet ráadásul tovább növelte a fellendülő hadigazdaság is. Ebben a helyzetben a széntermelőknek lépést kellett tartaniuk a piac megnövekedett igényeivel. Erre két féle mód kínálkozott a társulat számára: az egyik, hogy a meglévő aknákat jobban kihasználják, a másik, hogy újabb bányákat nyitnak meg. Ennek értelmében a MÁK Rt. igazgatósága 1940 novembe31 A közhiedelemmel ellentétben az MDV Rt. is döntően állami érdekeltségű vállalat volt, csak a bánhidai erőmű építései munkálataiban vettek részt angol cégek. 32 Péchy Pált 1944-ben a nyilasok máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták. 33 Berend - Ránki 1958, 388. 34 Berend - Ránki 1958,392. rében úgy döntött, hogy újból megnyitják a borsodi Velezd község határában lévő bányát, melyet már jó ideje bezártak.35 Az erőfeszítéseket jól jelzik, hogy 1938 és 1941 között a társulatnak sikerült egymillió tonnával emelnie a termelést, 1942-ben pedig 21 millió pengőt költött az aknák fejlesztésére.36 A megfeszített munka ellenére a kormányzat túlzott elvárásai és megkötései egyre inkább kimerítették a társulatot. 1939 szeptemberében a II. világháború kirobbanásával a kormány az 1939: II. te. (honvédelmi törvény) értelmében a kulcsfontosságú üzemeket hadiüzemekké nyilvánította, melyek élére katonai parancsnokokat neveztek ki. A hadüzemi (húsz) parancsnokok a haditermelés zavartalan biztosítása érdekében az üzemeltetéshez elengedhetetlenül fontos dolgozókat üzemi munkásalakulatokba szervezték, melynek parancsnoki tisztét is ellátták. A munkásalakulat tagjai pedig katonai fegyelem alatt álltak. Részükre utasítást az üzem vezetői csak az üzemi katonai parancsnok révén, annak ellenjegyzésével adhattak ki.37 A hadüzemi parancsnok döntötte el, hogy mely dolgozók minősülnek nélkülözhetetlennek. Ezeket a személyeket nyilvántartotta, és részükre megszerkesztette a felmentési javaslatot. Figyelemmel kísérte az üzemben dolgozó munkásság szociális helyzetét, fegyelmét és hangulatát. A hadüzemi parancsnokok feladata volt még a kémkedés, szabotázs és ellenséges propaganda elleni védekezés, valamint az üzem földi védelmének megszervezése. Ők feleltek az üzem kiürítéséért. Az üzem műszaki irányításába azonban nem avatkozhattak be. Minden hadüzemi parancsnok katonai, személyi és szakügyekben az illetékes honvédkerületi hadtest parancsnoksága alá volt rendelve.38 A vállalatok irányítási jogkörét ezek az intézkedések jelentősen csorbították. Ráadásul a kormány már 1939 augusztusában rögzítette a szénárakat, 1940 februárjában pedig a szénellátás szabályozására Széngazdálkodási Bizottságot hozott létre. A társulat a növekvő költségtényezők ellenére nem változtathatott eladási árain, ami csökkenteni kezdte a hozamot. A szénexportot le kellett állítani. Kizárólag Szlovákiába engedélyezték nagyobb szénmennyiség szállítását, mert egyedül onnan tudott a társulat bányafát szerezni. Szlovákia egyébként - kihasználva a társulat szorult helyzetét -, nem egy esetben irreálisan magas árat kért a bányafáért.39 1940 nyarán a kormány felszólította a társulatot az alumíniumgyár fejlesztésére, valamint kérték, hogy az előállított alumíniumot olcsóbban adják a honvédség számára.40 A teljesíthetetlen kérést a társulat 35 MOL Z 250 1. csomó. 1941. november 4-i ig. jegyz. 36 Berend - Ránki 1958,408. 37 Szijj 2002,159. 38 Szijj 2002,159. 39 MOL Z 961. 2. csomó. 1942. szeptember 22-i vb. jegyz. 40 MOL Z 961.2. csomó. 1940. július 5-i vb. jegyz.
