Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Macher Péter: A Magyar Általános Köszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye a II. világháború időszakában 1939–1944
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye ________a II. világháború időszakában 1939—1944________ 127 munkaszüneti napot kellett beiktatni a termeléskimaradás miatt. Hátrányt jelentett a vállalatra nézve, hogy a transzfermoratórium12 következtében a külföldi elsőbbségi tulajdonosoknak nem tudták közvetlenül kifizetni a kisorsolt részvénykötvények esedékes értékét, hanem a Magyar Nemzeti Bank által kezelt Külföldi Hitelezők Alapjába kellett azt utalni.13 A vállalat vezetése szerint ezzel az államhatalom akadályozta őket abban, hogy a külföldi részvényesek irányában fennálló kötelezettségeiket teljesítsék. Szerintük pedig ily módon a vállalatba vetett hitelezői bizalom is csorbát szenvedett. A transzfer- moratórium következtében a társulat egyik leány- vállalata, az Urikány - Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. érdekeltségébe tartozó Petrosani Román Kőszénbánya Rt. nem tudta utalni az anyavállalatnak járó pénzösszegeket. Gondot okozott még, hogy a válság következtében Ausztria és Csehszlovákia elzárkózó, protekcionista gazdaságpolitikára tért át, ennek következtében pedig a két szomszédos államba már egyre nehezebben tudtak szénárut exportálni.14 A társulat a gazdasági válság időszakban - a kartell formális fenntartása mellett - többször keveredett összetűzésbe örökös ellenfelével, a Salgóval. A gazdasági válság éveiben ez különösen kiéleződött. Többszöri Vida - Chorin levélváltás után a vita 1935- ben rendeződött, amikor a Salgó kénytelen volt évi 1500 vagon fogyasztási értékű új vevőt a MÁK-nak átengedni.15 A két legnagyobb hazai bányavállalat rivalizálása a II. világháborút követő államosításokig végig kísérik a magyar gazdasági életet. A társulat az 1930-as évek végére az ország első számú széntermelő óriásvállalatává nőtte ki magát, mely leányvállalatok óriási hálózatával rendelkezett és a főprofil mellett számos egyéb ipari-gazdasági tevékenységet is végzett. A vállalat alaptőkéje 1937- ben már 48 400 000 pengő volt.16 12 A transzfermoratóriumot a kormány 1931-ben vezette be, melynek értelmében az államadósságot leszámítva megtiltottak minden külföldre irányuló kifizetést. 13 Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) VII. 2. e (Cégbíróság iratai). 924. doboz. Az igazgatóság éves jelentése és az 1934. üzletév zárszámadásai. 14 BFL VII. 2. e. 924. doboz. Az igazgatóság éves jelentése és az 1935. üzletév zárszámadásai. 15 Berend - Ránki 1958,11. 16 Kallós 1937,401. A HÁBORÚS KONJUNKTÚRA IDŐSZAKA A MÁK Rt. termelése csak 1938-ra haladta meg a válság előtti szintet. A további fejlesztések érdekében 1937-ben megnyitották Tatabányán a XIV-es aknát, valamint megkezdték az oroszlányi szénbányászatot.17 Ennek köszönhetően az adott évben a vállalat széntermelése 3 millió q-val növekedett. Az újonnan létesült üzemeket a Tatabányai Bányaigazgatóság keretébe illesztették. A bányák technológiai színvonalukat tekintve meglehetősen elavultak voltak, ami jelentősen hozzájárult a mélyben dolgozó vájárok rossz munkakörülményeihez. A technológián szinte mindegyik bányavállalat próbált javítani, de pusztán csak a vízbetörésekkel szembeni védekezések is már komoly beruházást igényeltek. A vízbetörések pedig a geológiai viszonyok miatt különösen érintették a MÁK Rt. tatabányai aknáit. Átfogóbb fejlesztésekre azonban nem kerülhetett sor.18 Az 1938. év számos kül- és belpolitikai változást hozott, melyek alapvetően érintették a magyar gazdaságot. 1938 tavaszán Ausztriát bekebelezte a hitleri Harmadik Birodalom. 1939-re megszűnt Csehszlovákia is: a történelmi Csehország szintén Németország része lett, míg Szlovákia kikiáltotta függetlenségét. A Felvidék déli része, valamint Kárpátalja Magyarországhoz került. A hirtelen jött közép-európai geopolitikai változások óriási kihívások elé állították a MÁK Rt-t. Először is felborult az addigi külkereskedelem, ugyanis addig Ausztriából és Csehszlovákiából importálták a bányák kiépítéséhez és karbantartásához szükséges bányafát, valamint a két szomszédos országba exportáltak jelentős mennyiségű szenet.19 Ennek következtében már a II. világháború előestéjén hiány lett a jó minőségű bányafából, mely problémát még a háború után sem sikerült megnyugtató módon rendezni. A visszacsatolt területeken pedig alig működtek szénbányák, így azok energiaellátása is az anyaországi széntermelőkre terhelődött. Ezt azonban egyelőre még vállalni lehetett.20 Szintén 1938 tavaszán Darányi Kálmán miniszter- elnök meghirdette a nemzetgazdaság militarizálását célzó győri programot. Erre a beruházásra 1 milliárd pengőt fordítottak, ezen belül ennek l%/-át, 10 millió pengőt szénbányászati kutatásokra. Talán még ennél is fontosabb volt, hogy a gyáripart katonai megrendelésekkel látták el, mely gazdasági konjunktúrához és megnövekedett szénkereslethez vezetett.21 A program gyakorlati végrehajtása Darányi utódjára, Imrédy Bélára hárult. 17 Berend - Ránki 1958,139. 18 Berend - Ránki 1958,140. 19 MOL Z 961. (MÁK Rt. Végrehajtó Bizottság) 2. csomó. 1939. június 1-jei végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve (továbbiakban vb. jegyz.). 20 MOL Z 961.2. csomó. 1940. november 4-i vb. jegyz. 21 Berend - Ránki 1958,299.
