Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében
118 Simonik Péter A péntek kivételével heti hat napon át, napi háromszori filmvetítést tartó moziban tíz alkalmazott látta el az intézmény működtetésével kapcsolatos teendőket, akik közül - a korabeli előírásoknak megfelelően- öt fő hadirokkant vagy hadiárva volt. A moziban- ezzel is bővítve az intézmény tevékenységi körét -, évente 5-7 alkalommal a vetítéseken kívül különböző kultúrelőadások megtartására is lehetőséget biztosítottak.47 A háborús esztendők alatt az engedélytulajdonos kérelmére a tatai főszolgabíró hozzájárulását adta ahhoz, hogy 1942 nyarától a mozi nevét Edisonról Honvédra48 változtassák.49 A Szent János utca kisvárosi jellegét és hangulatát az előbbiekben említett intézményen kívül az egymás mellett elhelyezkedő, jó minőségű terméket értékesítő és jó szolgáltatást nyújtó üzleteinek is köszönhette. Az utca központi szerepét erősítette az a tény is, hogy már 1922-ben sor került a gyalogosok által használt járda kiépítésére,50 1938-ban pedig a földes utat betonúttá alakították át.51 Az első üzletek a századforduló első évtizedében nyitották meg kapuikat, és a zsidó tulajdonban lévő boltok többsége csak a hivatalos munkaszüneti napokon és ünnepnapokon zárt be. Az itt élő és dolgozó, vallásukhoz kötődő izraelita iparosoknak és kereskedőknek jelentős szerepük volt az 1920-as évek végén megalakuló „Tatabánya, Felsőgalla, Alsógalla Izraelita Fiókhitközség” megszervezésében és működtetésében.52 Talán az sem véletlen, hogy a helyi hitélet központjának tekinthető zsinagóga és hozzá kapcsolódó kulturális központ is a Vásártéren, az Edison mozival átellenben épült fel. A kortársak feljegyzéseiből az is tudható, hogy az egyébként munkájuknak élő zsidó boltosok a legnagyobb vallási ünnepeken előszeretettel sétálgattak üzletük, vagy lakóhelyük és a zsinagóga között. A minőségi árukat forgalmazó üzletek tulajdonosai igyekeztek vevőiket udvariasan fogadni és kiszolgálni. A be- és kilépő vásárlóknak mindig előre köszöntek, s minden esetben leszedték a polcokról a kért árut, tették ezt még annak tudatában is, ha sejtették, hogy az adott terméket aznap nem vásárolják meg. A kereskedők többsége bízott abban, hogy aki ma nem vásárol, az holnap még vehet tőlük valamit.53 * Kreiner Károly Szent János utcai üzletének kirakata az 1930-as évek elején54 The shop window of Kreiner Károly s shop in the Szent János street during the early 1930s Nem véletlen tehát, hogy ez a fajta „vevőközpontú gondolkodás” előbb vagy utóbb meghozta gyümölcsét, és gazdasági sikereik forrásává is válhatott. A vagyoni differenciálódás jelei már viszonylag korán megmutatkoztak. „Ebben a tág, szabad világban oly nagy még a Szt. János utca, hogy képzeletemben kétfelé is válik, pontosan középen a névadó szent kőszobránál. Felső végén illedelmes jól öltözött, hirtelen beszédű és jó szagú gyerekek laknak”- írja a költő korábban már idézett munkájában.55 Az anyagilag egyre gyarapodó kereskedők életmódjukkal is kitűntek a falusiak közül. Kónya Lajos a polgárosodás útjára lépett, Felsőgalla életében is jelentős szerepet játszó kereskedő Lusztig családról a következőket írja: „A sárga, földszintes sarokház, Lusztigék üzletével és leeresztett redőnyű ablakaival, szinte palotaként jelenik meg az emlékezetben. Az ablakok mögül zongoraszó bucskázik elő vidám futamaival és mély zengésű viharaival. Sokáig állunk a járda szélén e zenét hallgatjuk, csodálatos, felemelő hírét egy magasabb szintű világnak.”56 Ezek a gazdasági sikerek és életmódbeli különbségek, mint láttuk, tovább növelhették az amúgy is meglévő társadalmi távolságot a helyben élő zsidó és nem zsidó lakosság között. 47 TbL V./103.2. 12. doboz 87/1942. 48 TbL V./103.2.12. doboz 87/6/1942. 49 A filmszínház a háború után egészen lebontásáig Szabadság mozi néven üzemelt. 50 TbL Felsőgalla község Közgyűlési mutatója 12-15-22. 51 TbL Felsőgalla község iratai 12. doboz 121/1942 1938. június 23. 52 A megalakulás körülményeit lásd Simonik 2012. 53 Csukly Lászlóné: Felsőgalla Szent János utca (ma Gábor Áron u.) utcaképek, üzletek részletes leírása. Tata Egység u. 7.1984 Tatabányai Múzeum Kézirattára (572-84. sz.) 1. 54 A felvétel digitalizált változatát Kreiner Miklós örököse bocsátotta a szerző rendelkezésére. 55 Kónya 1970,7. 56 Kónya 1970, 8.
