Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)

Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság

A vértesszőlősi római kori villagazdaság

63

kából előkerült mázas fűtőcső (tubulus) töredéke. A téglalap alakú praefurnium a 2. helyiségben állt, alja kövekből és téglákból állt. A STR 0018-as falat áttörve a STR 0116-os T-alakú fűtőcsatorna vezette a meleget az 1. helyiség padlója alá. A STR 0018-as falban a fűtőcsatorna oldalát két téglalap alakú kőlap képezte, tetejét pedig egy nagyobb négyzet formájú kőlap zárta le. A fűtőcsatornán belül téglaoszlopok tartották a padlót, azonban a STR 0022-es fal mentén (ahol két irányba elágazott a csatorna) már kőoszlopok álltak.77 T-alakú fűtőcsatornát gyakorta lehet megfigyelni a villagazdaságok lakóépületeinél, azonban a csatornák tartóelemei általában vagy kő- vagy téglaoszlopok, a kettő tartóelem együttes alkalmazása nem mondható általánosnak. Feltételezhetően egy javítás során pótolták a hiányzó elemeket másik anyagból.78 Az 1. helyiségben a STR 0022-es fal közelében simított, habarcsos foltokat lehetett megfigyelni. Ezekben feküdhettek azok a padlólapok, amelyek a ház közelében lévő STR 0211-es omladékban hevertek. A 2. szobában két járószint maradványát lehetett megfigyelni: egy tapasztottét (STR 0388) és egy terrazzo padlóét (STR 0369). A 2. szoba STR 035-ös omladékában tegulákat és olyan téglákat találtak, amelyek közepén egy kisméretű téglalap-alakú mélyedés helyezkedett el. Hasonló (bár andezit tufából faragott) elemeket a tokodi villánál is találtak. Ezeket a tetőt tartó gerendák lábazataként határozták meg.79 Feltételezhetjük, hogy a vértesszőlősi III. sz. épület említett téglái is hasonló funkcióval bírtak. A 4. sz. helyiség egyik sarkában egy kemence állt, ezért elképzelhető, hogy ez volt a lakóház konyhája. Az épülettől keletre a STR 0232- es omladékban színes vakolattöredékek feküdtek. Ezek valószínűleg a III. sz. épület 1. helyiségét díszíthették. Mivel a STR 0232-es omladékban két mázas dörzstálat találtak azt feltételezhetjük, hogy az 1. helyiség a 4. század második felében pusztulhatott el. A

77 T-alakú fűtőcsatornát figyelt meg Nagy L. a csúcshegyi villa 9. és 10. sz. helyiségénél - ezeknek a csatornáknak a praefurniuma (a vértesszőlősihez hasonlóan) az épületen belül helyezkedett el. A 6. sz. helyiség (caldarium) hypocaustumának fűtőkemencéjének maradványa nagymértékben hasonlít a vértesszőlősi praefurniumhoz. Nagy 1937, 33-38, 3-4. kép. A villagazdaságok lakóépületeinél olyan megoldást is alkalmaztak, amelynél a T-alakú csatorna fűtőkemencéjét az épületen kívül helyezték el. Erre lásd például a Mosonszentpéter - Kecske-földeken elhelyezkedő villát. Pusztai 2001, 27.

78 A villák fűtésrendszerérői lásd: B. Thomas 1964, 370-371.

79 MRT 5, 337.

2. helyiséget (a betöltéséből származó mázas dörzs- tál alapján) szintén a 4. század második feléig használták. A 4. helyiséget azonban csak a Commodus- Severus-korig használhatták. Az épületnek több építési periódusa volt, azonban ezeknek meghatározása meglehetősen problémás. Véleményem szerint az I. periódusban épült meg a STR 0022, 0017, 0019, 0140 és 0020=0136-os fal (mivel ezek egymással kötésben vannak, és anyaguk80 is egyezik). A II. periódusban épülhetett meg a STR 0018-as fal, amely szinte majdnem kizárólag gerecsei jura mészkőből készült és a fűtőcsatorna. Kérdés, hogy a 4. sz. helyiséget mikor építették?81 Az épület környékén (a STR 0332-es omladékban) elhelyezkedő salakdarabok, egy műhely omladéka, egy kemence valamint az a tény, hogy az épület környékéről ólomtöredékek kerültek elő, arra enged következtetni, hogy a III. sz. ház környékén fémműves tevékenységet végeztek. A

III. sz. épület ezek alapján vagy a fémműves mester, vagy esetleg a vilicus lakhelye lehetett. Az épület a corridoros-típushoz tartozott.

AIV. sz. épület a III. sz. háztól északkeletre fekszik. Ez az épület is a pars rusticához tartozott. A ház legalább két helyiségből állt, ezek közül az 1. területe 49 m2. Az 1. helyiségtől délkeletre egy tűzhelyet (benne őrlőkővel), egy vassarlót valamint egy további őrlőkövet találtak. Az épület értelmezése problémás, mivel a dokumentációból nem derül ki egyértelműen a falak egymáshoz való viszonya, továbbá gondot okoz az is, hogy a STR 0118-as falat az 1. és a 2. helyiségnél is feltüntették. Az is megnehezíti az értelmezést, hogy nem minden falnál van feltüntetve az, hogy milyen anyagból és milyen technikával készült, továbbá néhol a falak méretei is hiányoznak. Az 1. helyiség STR 0016-os falában 5, az ezzel párhuzamos falnál (STR 0014) egy cölöplyuk található.82 A helyiségen belül egy omladékréteg (STR 0109) jelentkezett, amely alatt egy paticsos kevert réteg (STR 0202) feküdt. Mivel a helyiség két rövidebb falánál nem figyeltek meg cölöplyukakat, továbbá nem derül ki a dokumentációból, hogy a STR 0014-es falnál lévő cölöplyuk pontosan hol van, nehéz lenne következtetést levonni a helyiség felépítményére vonatkozóan. Annyit lehet biztosan mondani, hogy a falak

80 Vértesszőlősi édesvízi mészkő, valamint elenyésző mértékben gerecsei jura mészkő.

81 Mivel a fal alapozása gyengébb, mint a főépületé valamint kötőanyagot sem használták építése során valószínűnek tűnik, hogy vagy a II. periódus során, vagy egy III. fázisban emelték.

82 A STR 0016-os falban lévő STR 0206-os cölöplyukból egy 4. század második felére keltezhető mázas kerámia került elő.