Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság
64 Csikó Anna kőalapozásúak voltak, és legalább az egyik fal köny- nyűszerkezetű felépítménnyel rendelkezett.83 A helyiség alapozását gerecsei jura mészkőből készítették (kötőanyag nélkül). A 2. helyiség falazatairól (STR „0118”, 0203, 0208) nem sokat tudunk, mivel a dokumentációban a három fal közül csak a STR 0208- as méretei vannak feltüntetve. A STR „0118”-as fala mellett egy népvándorláskori hombárt találtak. Valószínűleg ez a helyiség hozzáépült az 1. szobához. Elvileg a STR „0118”-as és 0208-as falhoz építették hozzá a STR 0373-as és 0374-es kötőanyag nélküli, vértesszőlősi édesvízi mészkőből épült falakat. Az épületnél legalább két építési periódust lehet feltételezni: az I. periódusban épült volna meg az 1. helyiség, majd a II. fázisban a 2. helyiség STR 0373-0374- es falai. Az épület I. periódusa a 4. század második felére, a II. periódusa viszont már a népvándorláskor elejére keltezhető, funkcióját nem lehet meghatározni .84 Az épület közelében lévő további falakat nem tárták fel teljesen, ezért ezeket jelen dolgozatnak nem célja értelmezni. A villagazdaság leletanyaga rendkívül változatos: viszonylag nagy számban kerültek elő terra sigillaták és egyéb dísz- illetve házi kerámiák, tetőfedőcserepek, téglák,85 valamint pénzérmék.86 Szintén a leletanyag részét képezi egy agyag, egy vas- és egy bronzmécses, ládikaveretek (közöttük egy oroszlánfejes veret) és egy kulcs, két darab stylus, fi- bulák ,87 egy gemmás vasgyűrű, egy ólom votívtárgy, egy bronz kardkoptató, egy vasnyíl és egy pilum, különböző üvegtárgyak töredékei (köztük egy karperec részlete), mezőgazdasági eszközök, freskótöredékek, valamint több ólomöntvény. A leletanyagot a Tatabányai Múzeum őrzi, azonban leltározásukra és restaurálásukra (a kerámiák egy részének kivételével) még nem került sor. A leletanyagból egyelőre csak a díszkerámiák és az agyagmécses van publikálva, a további tárgyak feldolgozását reményeim Kőalapozáson cölöpökkel erősített vályogfal lehetett a STR 0016. Az épület mellett talált tűzhely és őrlőkövek alapján elképzelhető, hogy az épület egy konyha raktárhelyiségeként funkcionált. Az ásatásvezető szóbeli közlése alapján bélyeges téglák is kerültek elő a feltárás során. Az ásatásvezető szóbeli közlése alapján több mint 100 darab érme került elő, melyeknek restaurálása folyamatban van. Ezek javarészt bronzpénzek, de egy vagy két darab ezüst érme is van köztük. A leletanyagban összesen 5 darab fibula van: egy omega-, egy térd-, egy pannon-noricumi szárnyas, egy hagymafejes és egy erősprofilú egygombos fibula. szerint a közeljövőben folytatom.88 A leletanyag egy része bemutatásra kerül majd a Tatabányai Múzeum új, római kort bemutató kiállításán. Az ásatás és a légifotók alapján a vértesszőlősi villagazdaság a közepes- vagy nagyméretű villák közé tartozott. Az épületek elhelyezkedése és tájolása alapján az ún. „csoportos elrendezésű” villák közé sorolható. A villagazdaságon belül kerítésfal található. Az I. és V. sz. ház a villagazdaság legkorábbi periódusához tartozik (2. század - 3. század eleje). A II. és III. sz. épület alkotja a villagazdaság II. periódusát (2. század vége/3. század eleje - 4. század második fele), és a IV. sz. ház sorolható a III. periódusba (4. század második fele - népvándorláskor eleje).89 A villagazdaságban fémmegmunkáló műhely működött, valamint mezőgazdasági tevékenységet is végeztek, és elképzelhető, hogy edénygyártás is folyt a területén. 88 Csikó 2012, 79-129, 77-184. kép, 2-3. ábra, I- XVIII. tábla. 89 Fontos megjegyezni, hogy a leletanyag többi részének (főként az érmék) feldolgozása ezt a periodizációt módosíthatja.
