Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Groma Katalin: A tatabánya-alsó-vasútállomási kora vaskori temető
A tatabánya-alsó-vasútállomási kora vaskori temető 33 Paul Betzler a fibulatípus tipológiai osztályozása során 2 változatot különített el. A Hadersdorf- típus képviselői kecsesebbek, kengyelük mentén nyújtottabb formát mutatnak, szinte minden esetben egyetlen fémdarabból, megszakítás nélkül formálják meg őket, és a kengyeleket gyakran profilálják vagy bordákkal, bevésett mintákkal díszítik. Ezzel szemben a Roggendorf-típus képviselői zömökeb- bek, kengyelük mentén mérhető hosszuk rendszerint alig haladja meg a spiráltekercs által meghatározott szélességüket. Emellett ennél a változatnál a spirálkorongot külön formálják meg, és utólag illesztik a fibulatesthez. Egyes feldolgozások harmadik variánsként beszélnek a Tatabányáról is ismert vasból készült típusról, de az ide sorolható ruhakapcsok formailag általában a Roggendorf-változattal mutatnak rokonságot .28 A hárfafibulák a temetőfeltárások tanúsága szerint a női - valószínűleg díszesebb ünnepi, halotti - ruházat rögzítő tartozékai lehettek. Ez a viselet az Urnamezős-időszakban is hasonló lehetett, hiszen a vizsgált fibulatípus már a késő bronzkori lelőhelyeken feltűnik, sőt igazi felfutása is ebben a periódusban mutatható ki. Sok sírban a hárfafibulák párban, vagy más típusú - négykaréjos, csónak, vagy két- gombos - ruhakapcsok társaságában fordulnak elő, ami arra utal, hogy a ruhákat a kora vaskorban több helyen kellett rögzíteni .29 Bár a hárfafibulák elterjedési területének a magyarországi lelőhelyek már a legdélebbi határzónájához tartoznak,30 az Észak-Dunántúl kora vaskori temetőinek leletanyagából vasból készült darabok jól ismertek. Középrépáspusztán a 6. sírban feküdt ilyen típusú ruhakapcsoló-tű,31 míg Halimbán a 12. temetkezés mellékletei közül ismerjük ezt a formát.32 Egy további, ötszörös fordulatú spirálkoronggal rendelkező darab származik a soproni 27. tumulusból.33 Röviden szólni kell a temető további fémtárgyairól is. Kisméretű vaskések - mint az 1. sírban található ívelt hátú darab (1/4) - gyakori mellékletei a kora vaskori síktemetők sírjainak. Nem tekinthetőek nemre specifikus tárgyaknak, férfiként és nőként meghatározott temetkezésekben egyaránt megjelennek.34 Szinte minden hallstatt-kori temetőből ismertek hasonló fémtárgyak, 2 példányuk szár28 Betzler 1974, 86-89. 29 Nebelsich et al. 1997, 86. 30 Schnurbein 2009,195. 31 Nagy 1939, 40. Taf. 11/17. 32 Lengyel 1959,160. Taf. 36/9 33 Eibner-Persy 1980, 50. 34 Tomedi 2002,132. mazik Középrépáspusztáról,35 valamint a halimbai és fertőrákosi temetőben is a gyakori mellékletek közé tartoznak.36 Ugyanígy jelen vannak az ausztriai és szlovákiai Hallstatt-területek lelőhelyein is, Modrany temetőjében például két hamvasztásos és két csontvázas sírba helyeztek vaskéseket,37 emellett Spacince38 és Cachtice39 temetkezéseiből is közöltek hasonló darabokat. Az ausztriai lelőhelyek között Loretto, Getzersdorf és Wagram ob der Traisen lelőhelyeit említhetjük a vaskések lelőhelyei között.40 A kések sírba helyezésének két lehetséges magyarázata jelenik meg a szakirodalomban: elképzelhető, hogy az ételmellékletekhez kapcsolódóan az étkészlet elemeit vagy húsdaraboló eszközt kell bennük látnunk,41 de az sem kizárható, hogy általános, sokfunkciós eszközként életében az övére helyezve mindig magánál tartotta az elhunyt, így egyfajta viseleti elemként került vele eltemetésre.42 Sajnos a vasútállomási darab kontextusa ismeretlen, így még kísérletet sem tehetünk arra, hogy a két felvázolt lehetőség közül a sírban megfigyelt körülmények alapján bármelyiket valószínűsítsük. Vaskarikák Tatabánya-alsó-vasútállomáson a 2. és a 4. sírokból ismertek (III. tábla 8. és IV. tábla 10.). Szintén a Hallstatt-korszak általános temetkezési felszerelése közé tartoznak. Lábatlanról Kemenczei Tibor közölt lapos vaskarikát,43 de nagy számban fordult elő a tárgytípus a középrépáspusztai44 és a halimbai45 temető leletei között is. Nem hiányzik a tárgytípus a Dunántúl halomsírjainak leletanyagából sem, a vaszari 5. tumulusból összesen 10 darabot tártak fel, és több példány ismert a somlóvásárhelyi első halomsírból is.46 * Emellett szép számmal találhatóak vaskarikák a környező Hallstatt-lelőhelyeken is. Vrádistén az 5. sírban volt két igen töredékes da35 Nagy 1939, 52. A 22. sírban és a szórvány anyag között fordult elő. 36 Lengyel 1959, 166. és Durkovic 2009, 79. A fertőrákosi temetőben a 6., a 10. és a 11. sírokban fordult elő a tárgytípus. 37 Dusek 1976, 416. 38 PlCHLEROVÁ 1963, 113. 39 Kolník-Paulík 1959, Taf. 6/1 40 Nebelsich et al. 1997, 98. 41 Tomedi 2002,132-133. 42 Rebay 2006,163. 43 Kemenczei 1977, 68-69. (Taf 1/8) 44 Nagy 1939, 39-43. (Taf. 1/7, Taf 11/13-16, Taf. V/13- 15, Taf. VI/6, Taf. VI/20-22) 45 Lengyel 1959, 159-163. (Taf. XXXI/9-10 és 13-14, XXXVI/1-5, XXXVI 1/1,5,7, XLI/6, XLVI/1-2 és 4-5) 46 Horváth 1969, 127. (25. kép/4-7 és 23. kép/6-8) és 112. (9. kép/6,9)
