Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában
122 Tokai Gábor (azaz az egykori etruszk területen) is ugyanazon a néven ismertek.221 Közismert régészeti tény továbbá, hogy az itáliai-félsziget partvidéki zónájában kimutatható ún. proto-Villanova műveltség - amelyből a későbbi etruszk területen a már az etruszkokhoz köthető Vil- lanova-kultúra származik -,222 kerámiája szoros kapcsolatokat mutat a közép-európai Urnamezős kultúrával, amelynek legkeletibb csoportját éppen a Gáva-műveltség alkotja (véleményünk szerint a Gá- va-népesség thrák meghatározása már csak emiatt is kérdéses lehet). Ezeknek a kapcsolatoknak a mibenléte a mai napig megoldatlan kérdés, ám a proto-Villanova-kultúra tengerparti elhelyezkedése valószínűleg már önmagában is tengeri úton való elterjedést feltételez. Valószínűleg sokkal szélesebb körben ismert feltételezés az is, hogy az Egyiptomot megtámadó ún. „tengeri népek” olyan törzsekről tudósítanak, amelyek egy része utóbb a Földközi-tenger nyugati medencéjében települt le - vagy más elképzelések szerint innen származik (a sardanák Szardínián, a sekelesek Szicíliában, a turusák Etruriában), más részük pedig az égéi világ népeivel azonosítható (lukák - lükiaiak, meszek- müsziaiak, muski - frígek, ekwesek - akhájok, danunák - danaoszok, a görögök egyik elnevezése; tjekerek és dardanák - teukroszok és dardánok, mindkettő Trója lakói; peleszetek - pelaszgok ill. filiszteusok223). Tudomásunk szerint arra még senki nem hívta fel eddig a figyelmet, hogy a latinokkal rokon faliszkuszok (akik a Tiberis túlpartján, az etruszk településektől délre laktak) neve ugyancsak összekapcsolható a peleszet ill. pelaszg nevekkel. Hogy a pelaszg elnevezés talán összefüggésbe hozható a faliszkuszokkal, arra Sztrabónnál több adatot is találunk. Jóllehet a phaliskosokról külön is megemlékezik (V.2.8.), a pelasgokat több helyen is együtt említi a tyrrhénekkel. A Tyrrhénia déli részére helyezhető Regisvilla (V.2.8.) a helyi hagyomány szerint a pelasg Maleos király székhelye volt. Itt már a helynév is latin(-faliszkusz) eredetet sejtet, azonban elképzelhető, hogy a legdélebbi etruszk város, Kaireia (Caere/Cerveteri) eredeti Agylla neve, melyet a hagyomány szerint ugyancsak a pelasgok alapítottak 221 Amolusta Pseudo-Apuleiusnál: thusci ambolicia, amolusta, amolacia, campani amolacia, Vékony 1989, 104. 222 A Proto-villanova kultúrára: Bietti Sestieri 1985, az ebből kialakuló Villanova (etruszk) kultúrára: Agostino 1985. 223 Sandars 1987. (V.2.3.), szintén összefüggésbe hozható a latin acula ,a víz szó kicsinyítőképzős változata’ szóval, amelynek a későbbi etruszk neve akár ennek a tükörfordítása is lehetne. Az etruszk nyelvben a mai ismeretek szerint ugyan a ,víz’ szónak (vagy inkább a vízzel kapcsolatos fogalomkör egyik jelentésének) teljesen eltérő alakja volt ,224 azonban ugyancsak Sztrabón szerint (V.2.3.) a későbbi időkben a város a közeli gyógyfürdőjéről volt ismert (Aquae Caeretanae más forrásokban). A kairetánok (Caere lakói) kikötővárosánál lévő Eiléthyia-templomot ugyancsak pelasg építésűnek mondja (V.2.8.). A Vezúv környékén (tehát korábbi etruszk területen) ugyancsak együtt említi a két népet (V.4.8. tyrrhéniek, pelasgok). Hogy ezek az információk esetleg korábbi görög híradásokon alapulhatnak (amikor még a pontos helyi viszonyokat nem ismerő tudósítók a számukra ismeretlen faliszkusz nevet az ismerős pelaszg-ként adhatták vissza), azt legjobban Hérodotosz egyik megjegyzése látszik alátámasztani a türszénoszokon túl, Krésztón városában lakó pelaszgokról (1.57.). A szöveghely ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos, hiszen a várost a szerző egyébként Thrákiába helyezi. Sztrabón kortársa, Halikarnasszoszi Dionüsziosz Romáiké arkhaiologia (Római régiségek) című művében (1, 26) ugyanakkor arról tudósít, hogy az umbriai (valójában etru- riai) Krotoné városban egykor pelaszgok laktak. Később pontosítja is forrását ( 1, 28), mely szerint az adat Hérodotosz kortársától, a leszboszi születésű Hellanikosztól származik. A két városnév hasonlósága alapján azt feltételezhetjük, hogy a közép-itáliai viszonyokról szemmel láthatólag keveset tudó Hérodotosz a két nevet (Krésztón és Krotoné) az ellentmondásokat figyelmen kívül hagyva egyszerűen azonosította; mindenesetre tehát a két adatot közös, korai forrásra vezethetjük vissza. Bár Krotoné (etruszk Curturi) nem a faliszkusz területen feküdt, a forráshely újabb bizonyítéka az etruszkok és pelaszgok közös említésének. Hellanikosz azonban ugyanott azt is mondja, hogy a pelaszg a türrhének korábbi elnevezése, és hogy őket a görögök űzték Itáliába. Dionüsziosz ezt megelőzően (1, 25) Szophoklészt is idézi, aki „türrhén pelaszgokról” beszél, valamint Thukü- didészt (4, 109, 4), aki azt mondja, hogy a türrhén fajta pelaszgok egykor Lémnoszon és Athénban laktak. Hellanikosz után Dionüsziosz a szintén leszneri ,víz’ ld. http://en.wikipedia.org/wiki/Etruscan_ language, amely azonban görög jövevényszó is lehet: http://forum.wordreference.com/showthread. php?t=2056638.
