Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)

Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában

A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában 113 után kezdődik és 15 napi járóföldig tart. Amennyi­ben azonosíthatók a királyi szkítáktól északra lakó melankhlainoszokkal (IV. 20.), úgy ezekhez a ten­gertől 20 nap alatt lehet eljutni (IV.10L), de pszeudo- Szkülax alapján a területüknek a tengerpartig kell érniük. Az ún. Protogenész-felirat a feltehetően szin­tén velük azonosítható szaudaratákat a Búgtól kelet­re említi, ám a Hérodotosz és Ephorosz által is idé­zett korai ión forrás, valamint Hérodotosz személyes megfigyelései alapján a Bug és a Dnyeszter közti te­rületet is ismert nevű népek lakják. A szauromaták (szaudaraták) és a velük feltételezhetően azonos melenkhlainoszok lakhelyét - a régészeti adatokat is figyelembe véve - tehát a Dnyeszter és a Keleti-Kár­pátok között (vagyis Moldva és Moldávia területén) képzelhetjük el, amely Hérodotosz (IV. 48.) alap­ján Szkítiához tartozott ugyan, a terület népességét azonban ennek ellenére eddig nem ismertük.149 * Hérodotosznál a szauromaták a Thermodón folyótól véletlenül idevetődött amazonok, és a csak itt említett ún. szabad szkíták (akik a forrás alap­ján a Tanaiszon innen laktak) leszármazottjai (IV.110.). Ephorosz (pszeudo-Szkümnosz 889-893) a Günaikokratumenoi150 (nők által uralt) jelzővel el­látott szauromatáknak egy másik - sok tekintetben a hérodotoszihoz hasonló - eredetmondájára utal, mely szerint ők azok, akik az amazonokkal háza­sodtak, akikkel azonban már a Thermodón folyó- nál együtt harcoltak, és együtt települtek a Maiótisz vidékére. Diodórosz Szikulosz (II 43) egy harma­dik változatra utal - ez legfeljebb az ephoroszi vál­tozattal mutat közös vonást -, amely szerint a szauromaták egy alávetett, Médiából a Tanaiszhoz költöztetett nép lenne.151 A hérodotoszi és ephoroszi változat egyaránt a szauromaták és az amazonok szomszédságát fel­tételezi (lásd még fentebb az amazonok Isztrosz vi­déki lakhelyét is), ami a rekonstrukciónk szerint a Dnyesztertől nyugatra képzelt szauromaták és az et­től keletre ismert alazónok (alizónok) szomszédsá­gának ismeretében reális dimenziókat nyer. A két forrás különbsége ezáltal az „amazon’-legenda elté­149 Moldvára: Dumitrescu-Vulpe 1988, 108-110.; Moldáviára: Dergacev 1979, Meljukova 1958. iso a jelzőt használja az ugyancsak a Kr. e. IV. század­ra datált pszeudo-Szkülax (70-71), valamint a va­lószínűleg szintén korai forrásokat használó Méla (1.116.) és Plinius (VI 19) Id. K. Kretschmer: Sarmatae (1.), 2543. 151 Istvánovits-Kulcsár 1998, 9.; Plinius (VI 19) ha­sonlóképpen Medorum suboles-nek nevezi őket, va­lószínűleg Diodórosz alapján. Ld. K. Kretschmer: Sarmatae (1.), 2543. réseire vezethető vissza, hogy ugyanis a Thermodón folyó vidéki, vagy a Tanaisz vidéki lakhelyüket te­kintjük eredetibbnek (ld. alább). Ebből a szem­pontból Diodórosz értesülését az ephoroszi változat függvényének kell tekintenünk. Az amazonok Az alizónokat és a kallipidákat a pontuszi szüle­tésű (vagyis a területről és hagyományairól első kéz­ből értesülő) Sztrabón az Iliász „ezüsttermő Alybéből érkező halizorí’-jai (11.856.) miatt már az ókor­ban bevonta a lakhelyére lokalizált amazonok152 * és khalybusok kérdésének tárgyalásába (XII.3.19-27.). Ez utóbbi két nép Aiszkhülosz szövegének értelme­zése alapján is szomszédos népeknek tekinthető, aki­ket a Kaukázusban eredő Hübrisztész folyó választ el egymástól. Azonban ő az egész területet Euró­pába helyezi, azaz a hegység említése miatt itt min­denképpen téves lokalizációt kell feltételeznünk. Kiessling szerint a Hübrisztész a Hüpanisz (Ku­bán) elírása lehet, és a hasonló antik nevű Bug folyó­val való összetévesztése miatt kerülhetett Európá­ba, mivel mind a khalüboszok, mind az amazonok szinte minden antik forrásban Ázsiában jelennek meg. Itt azonban éppen Aiszkhülosz egyik töredé­kére kell utalnunk, aki az amazonokat az Isztrosznál említi (hasonlóképpen Pindarosz, ld. fentebb), te­hát a két Hüpanisz összetévesztését akár úgy is ma­gyarázhatjuk, hogy a szerző számára rendelkezésre álló források szerint mindkét nép az európai folyó mentén élt, és csak a Kaukázus e helyen való emlí­tését kell tévedésnek tartanunk. Ebben az esetben pedig a Hüpanisz vidékére helyezett amazonokat és khalüboszokat - a Sztrabón által sejtetett ókori azo­nosítások alapján - a Hérodotosz által valóban a Búg­nál említett alizónokkal és kallipidákkal kell azonos­nak tekintenünk. Az alizónok a történetírás számára Hérodotosz után eltűntek a történelem színpadá­ról, a kallipidák viszont Ephorosz Karpidesz (var. Kalpidesz) névváltozata alapján talán az évszázadok múlva a területen feltűnő karpokkal azonosíthatók. 152 Megjegyzendő, hogy az alazónok (alizónok) és amazonok nevében ugyanolyan m~l változás fi­gyelhető meg, mint az arimaszposzok és az *arila- spa változat esetében. Nem valószínű ugyanakkor, hogy itt valamilyen hangtani szabályosságról lehet­ne szó, mindkét esetben inkább etimologizáló tor­zulást feltételezhetünk. A vélhetően eredeti alazón névalakot a görög nyelvből való értelmezés torzít­hatta amazonná (a-masztosz ,mell nélküli’, míg az arimaszposz nevet a Dnyeper-vidéken élő lakosság értelmezhette *arila-spa-ként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom