Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)
Horváth István: A tata-tóvárosi angolkert forrásai – kísérlet Budapest vízellátására
A tata-tóvárosi angolkert forrásai... 87 község határán helyezkedtek el. A Fényes-források mellett még számos, egymástól területileg jól elhatárolható, különböző hozamú forráscsoport létezett a két település területén, a magasabban fekvők jellemzően túlfolyó jellegűek voltak." Érdemes megjegyezni, hogy főleg az utóbbi típusú források már az intenzív bányaműveléshez kapcsolódó vízkiemelések előtt is időszakosan elapadtak, de időről-időre vissza is tértek. Sok kis hozamú forrás és kút mellett érdemes megemlíteni az angolparkban eredő Tükörvagy Nagy-forrást,12 a közelében feltörő - a forrásmedencében díszlő ún. Najád-szoborról elnevezett - Angyal- vagy Najád-forrást,13 a vár alatti források csoportját vagy a Lo Presti forrást, melyek vízhozama egyenként elmaradt ugyan a Fényes-forrásokétól, mégis jelentős szerepet játszottak a két település életében, hiszen többségük vize pl. malmok egész sorát hajtotta. A források vizének egy részét az Által-ér, nagyobb részét a Fényes-patak és a Mikovinyi-árok néven ismert csatorna vezette le. írásunk szempontjából az angolparkban eredő két forrásnak (Tükör- és Angyal-forrás) van különös jelentősége, hiszen Esterházy Miklós és Feszty Adolf e két forrásban látta Budapest vízellátásának kulcsát. Az 1880-as években a vegyes bizottság tagjai előtt csak a Káposztásmegyeren kitermelhető Duna-víz tűnt az egyetlen számba vehető javaslatnak. Bizonytalanság övezte azonban az innen nyerhető víz várható mennyiségét, valamint a kitermelés technikája is vita tárgyát képezte (természetes vagy mesterséges szűrést, vízszintes vagy függőleges gyüjtőcsöveket alkalmazzanak-e, stb.). Budapest lélekszáma ekkoriban az itt állomásozó katonasággal együtt mintegy 400.000 fő volt,1 14 a lakosság számának gyors növekedése miatt azonban a kialakítandó vízmüvet ennél jóval nagyobb kapacitásúra kellett méretezni. A bizottság ennek értelmében Hydrogeologiscbe Karte von TOTO UND TÓVÖROS Nach Aufnahmen von Dr. r. Koch und Dr.A.Liffa entworfen von: HEINRICH HORUSITZKY I. J. 1919. Mas8Sfab:i:25,ooo. diärogeologlai térképe. Koch N.dr. és Uffa D. dr. felvételei nyomán készítette: HORUSITZKY HENRIK 1319-ben. Mértek:i:25,ooo □ Holocén Hotozón a Édesvíz« mészkő Ssússwasserkaik nP»ío- és pleisztocén tokoni to-und pleistozáne Ooche S Kréta mészkő Kreidekolk g Triász mészkő Vízi malom Wassermühle Ipartelep Fabriksanlage Törésvonal BruchUme Nagy névforrós Grosse Therme Kis hévfomis Kleine Therme Kénes forrós Schwefelquelle A Kénes kút Schwefelbrunnen Longyosvlzű véserr • kút 6cmet9SQite Hemther me B Longyosvlzű Ósottkut Begrabene kemfherme e Hidegvízű forrós Hatte Quelle Hidegvízű kút Kolter Brunnen HORUSITZKY H.: TATA ÉS T0VÄROS TATA ES TOVAROS 1. kép Tata és Tóváros forrásai 1919-ben Horusitzky Henrik térképén Fogarasi 2001, 5. Dornyai 1925, 17. Dornyai Alsó-forrásnak említi, de Fő-forrásként is ismeretes. Dornyai 1925, 17. Dornyai Felső-forrásnak nevezi, további elterjedt neve Pokol-forrás. olyan javaslatokat, terveket várt, amelyek segítségével legalább 800.000 ember vízellátását lehet biztosítani. A korabeli vízfogyasztási szokásokat is fi 14 Esterházy-Feszty 1886, 10.
