Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A Kuny Domokos Múzeum könyvtárának története

A Kuny Domokos Múzeum könyvtárának története Komárom vármegyében is - hasonlóan az ország nagy részéhez - a 19. század második felében formálódott meg egy olyan társadalmi kezdeményezés, amely a későbbi múzeum magját alkotó egyesület megalapításához vezetett. A nem minden előzmény nélkül 1886-ban megalakult Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet elsősorban a komáromi bencés gimnázium anyagára támaszkodott. A gimnázium az 1860-as évek végétől - elsősorban oktatási célból régészeti és történeti emlékeket tartalmazó régiségtárat tartott fenn, és azt folyamatosan, vásárlásokkal is gyarapította. 1911-ben az időközben egyesületté vált egylet (1900) és a helyi Közművelődési Egyesület egy közös szervezetet hozott létre, a Jókai Közművelődési- és Múzeum Egyesületet, amely 1913-ban megkapta még a Vármegyei Könyvtárat is. Ugyanebben az évben nyílt lehetőség a múzeumnak és a könyvtárnak a kor színvonalán álló, modern körülmények közé történő elhelyezésére a Kultúrpalota átadásával. (A komárnoi Duna Menti Múzeum ma is ebben az épületben található.) A könyvtár gondozója a múzeum igazgatója, Alapy Gyula volt. Az egyesületi könyvtár alapjául Kulcsár István gyűjteménye szolgált, az idők folyamán különböző adományokból, hagyatékokból fokozatosan gyarapodott. így ide került a Ghyczy-féle könyvtár, Ányos Lajosnak és feleségének könyvtára, id. Szinnyei József könyvtára, Palkovich Viktor hagyatéka a Besztercebányai- és a Körmöcbányái Kaszinó magyar könyvtárának nagy része. (Napjainkban a múzeum könyvtára több mint 40.000 kötettel rendelkezik.) Az első világháború után a közel negyvenéves szerzőmunkával és sok-sok áldozattal létrehozott intézmény, értékes gyűjteményével és a könyvtárral az ország számára elveszett, megyénkben megszakadt a múzeumügynek az a szerves fejlődése, amely a békekötés által nem, vagy csak részben szerencsésen folytatódott tovább. Miután a két világháború közötti politika központi kérdése a revízió, az elvesztett javak visszaszerzése, nem pedig a pótlása volt, Komárom megye Magyarországon maradt részén ebben az időszakban új múzeum nem alakult. Ezt csak a második világháború után, 1950-ben történt meg állami támogatással Tatán. Ennek az új múzeumnak az alapjául is egyházi iskolai gyűjtemény szolgált, mégpedig a tatai Piarista Gimnázium 1912-ben alapított gyűjteménye. A Kuny Domokos Múzeumnak ekkor még önálló épülete sem volt, csak 1954ben kapta meg a tatai vár néhány termét. 1957-ben az összlétszám 1 főből és egy félállású adminisztrátorból állt, a vár sem volt még teljesen a múzeumé, a földszinten például mezőgazdasági iskola volt. A könyvtár, melynek döntő többségét a piarista gyűjtemény múzeumba került darabjai alkották, egy kétajtós szekrényben elfért. Ennek az anyagnak 1848 előtt kiadott példányai még ma is a könyvtár 133