Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A Kuny Domokos Múzeum könyvtárának története

legértékesebb állományát jelentik. E 210 darabból álló együttesnek csaknem a felét (90 db) a történelemtudomány témakörébe tartozó munkák teszik ki, amiből 58 darab foglalkozik kifejezetten a magyar történelemmel. A második legnagyobb tételt az irodalmi illetve nyelvészeti tárgyú könyvek alkotják (43), ebből 23 szépirodalmi témájú. Jelentős számot képviselnek még a vallási tárgyú (26, ebből 3 Biblia) és a jogi (20) munkák. Ezeken kívül a gyűjtemény részét képezi még 9 földrajzi, 8 könyvészeti, 5 természettudományi, 3, a művészetek témakörébe tartozó kiadvány, valamint 2-2 filozófiai illetve általános társaságokkal foglalkozó könyv, továbbá l-l naptár és etikai témájú munka. A könyvtár gyarapításához hozzájárultak olyan személyek is, akik a két világháború között foglalkoztak a régi tárgyak gyűjtésével vagy csak voltak a múlttal foglalkozó könyveik, majd később ezt az anyagot a múzeumnak eladták, illetve elajándékozták. így kerültek be könyvek a híres műgyűjtőktől, Kállay Ödöntől és Lenhardt Györgytől. Amikor lehetőség volt rá, hagyatékot is vásárolt a múzeum. Ezek közül kiemelkedett Révhelyi Elemér és Dornyai Béla hagyatéka, de Szőke Béla könyvtára is megvételre került. Szintén jelentősen növelték az állományt a MNM Központi Régészeti Könyvtárának duplumaiból a könyvtárunknak juttatott könyvek, folyóiratok. Ugyancsak szép gyarapodást értünk el az 1967-ben megjelent megyei múzeumi közlemények első kötetének a cseréje által. A múzeumi költségvetésen belül pedig ezekben az években mindig volt elkülönített keret vásárlásra. Ebből sokszor nem csak a frissen megjelent munkák kerültek megvételre, hanem lehetőség volt a hiányok pótlására, aukciókon, antikváriumokban való vásárlásokra is. A 70-es évek elejére került a múzeum olyan helyzetbe, hogy a vásárlások már kiterjedtek a környékbeli országok régészeti folyóirataira. 1967-ben a múzeum irodáit új helyre, az Angolparkban álló Kiskastélyba költöztették, ahol a könyvtár is helyet kapott. 1971-ben született javaslat egy legújabb kori és munkásmozgalmi múzeum tatabányai létesítésére. Ez nemcsak a múzeum tárgyi gyűjteményét, hanem - igaz kis mértékben - a könyvtár vonatkozó részét is érintette. Nagyobb változást idézett elő a Nepomucenus-malomban, 1982-ben megnyílt Német Nemzetiségi Múzeum létrejötte, mert ez az igen jelentős néprajzi állomány oda való átköltöztetésével járt. A természettudományos gyűjtemény speciális ágaként fejlődött a múzeum paleobotanikai gyűjteménye. Ennek várban lévő raktára mellett egy munkaszoba lett kialakítva, és ide kerültek a természettudomány témakörébe tartozó folyóiratok. A könyvtár említett tematikus részeinek más-más épületbe való elhelyezésével a cél nemcsak a muzeológusi munka hatékonyabbá tétele, hanem a Kiskastélyban lévő könyvtár krónikus helyhiányának enyhítése is volt. Ebben az épületben található jelenleg többek között a könyvtár régészeti, történeti, helytörténeti (ennek igen értékes része a 19. század második feléből és a 20. század első feléből származó helyi újságok számai), művészettörténeti, irodalmi, művelődéstörténeti állományai, valamint a szótárak, lexikonok. A múzeum költségvetése csak 1971 és 1982 között tette lehetővé, hogy a könyvtár élén szakképzett könyvtáros legyen (Kerti Katalin 1971-1982 és Payer 134