Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A helytörténeti gyűjtemény
A helytörténeti gyűjtemény A Kuny Domokos Múzeum mostoha sorsú gyűjteménye, amely jelentőségéhez mérten a múzeum gazdag gyűjteményei sorában is méltán tarthat igényt odafígyelőbb szakmai kezelésre. Jelen összefoglalót az 1995 előtt a megyei múzeumi irattárban töredékesen fellelhető, 1963-1994 közötti éves megyei munkajelentések és tervek, valamint a leltárkönyvek alapján állítottuk össze. A leltárkönyvekben több helyen is található helytörténeti anyag, s a helytörténeti adattárnak még nyilvántartását sem sikerült fellelnünk. Ugyancsak nehezítette munkánkat az 1995 előtt nem következetesen vezetett gyarapodási napló. Megjegyezzük, hogy 1995-től kialakult a Kuny Domokos Múzeum irattára, rendszeresek és pontosak éves munkajelentései és - tervei, s a múzeumi nyilvántartásnak megfelelően vezetik a kollégák a gyarapodási naplót. Ettől az évtől azonban, a Helytörténeti Gyűjtemény történetében nem először, a kezelő szakember hiánya okozza a gondot. Bár a gyűjtemény körüli teendők szükségességét mindig is jól látták a múzeum vezetői, több évben a helytörténész státusz hiánya, illetve betöltetlensége nehezítette e terület szakmai munkáját. Kiváltképp hiányzott a 16-19. századokkal foglalkozó történész szakember a múzeum gárdájából. Ezért is tűnhetnek túl általánosnak sok esetben a helytörténeti gyűjtemény fejlesztésére vonatkozó célkitűzések, így például az 1974-ben keletkezett BEVEZETŐ A Komárom megyei Múzeumi szervezet célkitűzései és fontosabb feladatai az 1914. évben című tervezet /. Gyűjtés, gyűjteménygyarapítás. Legújabbkori, helytörténet pontja, amely így fogalmaz: „Helytörténeti anyag folyamatos gyűjtése /XVIII-XIX. század/." Az ez évi munkajelentés is megállapította, hogy lemaradás van a néprajz és helytörténet terén, olyan szakágakhoz képest, ahol voltak megfelelő szakemberek. Csaknem egy évtizeddel később, az 1983. évi munkaterv is a „volt tatai és komáromi járás helytörténete'' gyűjtéséről szól további részletezés nélkül. Az 1986-ban készített munkajelentés „Tatai helytörténeti anyagok gyűjtése az új és legújabb korból, (újságok, iratok, Eszterházy-uradalmi emlékek)" megfogalmazása az 1974-es évhez hasonlóan, általánosan és a legújabb kort hangsúlyozva szól a helytörténeti munkáról. A létszám-gondok mondhatni egyidősek a múzeum születésével. A Kuny Domokos Múzeum szakmai személyi állománya 1958. február óta 1 főfoglalkozású muzeológus volt, munkáját 1 félállású adminisztrátor és 1 teremőr, valamint szerződéssel alkalmazott restaurátor segítette (utóbbi Lenhardt György festőművész személyében). így a múzeum régész igazgatója, Bíró Endre kezelte a helytörténeti anyagot is egészen 1966-ig. Szerteágazó tevékenységén belül, ennek a gyűjteménynek kapcsán először is a gyűjtemény törzsanyagában ma is jelentős értéket képviselő hagyatékok megszerzését emeljük ki: 1963-ban Hamary Dániel iratai és kéziratos hagyatéka (ez az anyag 1980-ban ajándékozás révén Hamaryrelikviákkal egészült ki); 1967-ben a mintegy 350 darabos Dornyay-hagyaték; 1968-ban az ácsai Juszkó család hagyatékának a vadászattörténet és Kelet-Ázsia története mellett, várostörténeti anyagot is tartalmazó gyűjteménye; 1969-ben a 97
