Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

Az első múzeum Tatán: a Tatai Piarista Múzeum

júság tudatosabb hazaszeretetre való nevelését célozta meg. Tapolcsányi szege­di tanítványai közé tartozott Dugonics András, aki Etelka c. irányregényében II. József germanizáló politikája ellen fordult (a cenzúra évekig nem engedélyezte megjelenését), színműveivel a nemzeti színjátszás egyik megteremtője volt (Er­kel az ő Bátori Máriájából írta első operáját), mint nyelvújító és népi mondások gyűjtője is tevékenykedett. 1756-ban maga is a piarista rendbe lépett, majd mint a matézis egyetemi tanára Nagyszombatban, később Pesten bátran fellépett a ma­gyar oktatási nyelv mellett. Dugonics személyében is egyesítette a piarista tudo­mányos érdeklődés két irányát: a nemzeti múlt és a természettudományok felé fordulást, ami az akkori modern polgári fejlődésen való munkálkodást is jelentet­te. A szegedi gimnáziumban tanult a későbbi piarista Révai Miklós is, a pesti egyetem magyar nyelv- és irodalom professzora, az első tudományos magyar nyelvtörténet szerzője. Irodalmi munkásságát azonban a magyar nyelv tanítását elősegítő tankönyvekkel kezdte. Révai Miklóssal már Tatára értünk. A magyar nyelvi kultúrának ez a szenvedé­lyes elkötelezettje ugyanis 1771-ben a tatai piarista gimnáziumban kezdte meg tanári pályáját. A reáliák, a gazdaság- és természettudományok ápolásának piaris­ta hagyománya pedig már a tatai iskola alapításának feltétele volt. Nem véletlen tehát, hogy a tatai Piarista Múzeum gyűjtőkörében is egyszerre képviseletet nyert a szűkebb haza művészeti emlékeinek és a környék iparos-kézműves tárgyi emlé­keinek gyűjtése. A tatai alapítás tervével először gróf Esterházy Ferenc - Mária Terézia kancel­lárja - már 1761-ben foglalkozott, s voltaképpeni végrehajtója is ő lett. Tata ugyan a következő években végrehajtott birtokosztozkodás következtében a má­sik Esterházy fivér, Miklós kezére került, így az alapítás jogi aktusa az ő nevéhez fűződik, de korai halála (1764) miatt Ferenc volt a végrendeletben kinyilvánított alapító szándék végrehajtója (1765), és ebben saját elképzelései is vezérelték. Fe­renc ugyanis a merkantilista gazdaságpolitika támogatójaként egy közgazdasági, kamarai tudományokat oktató intézetet akart létrehozni és ehhez megnyerte Má­ria Terézia támogatását is. így jött létre 1763-ban a Ferenc birtoktestéhez tartozó Szencen a Collegium Oeconomicum, amelyet az ezekben a diszciplínákban is jeleske­dő piaristákra bízott. Ezért szerepel azután a Ferenc által aláírt tatai alapítólevél­be belefoglalt tantervben a reáliák ismeretét közvetítő szokatlanul sok tantárgy. A már megismert Tapolcsányi Gergely volt ekkor a magyar tartományfőnök. Az alapítólevélben lefektetett részletes tantervet ő dolgozta ki Ferenc gróf intenciói 9 szerint. A tatai piarista kollégiumnak ez a már in statu nascendi meglévő szellemi hátte­re alakította a későbbi Piarista Múzeum gyűjtőkörét. 4 BALANYI 1992, 8-27. a hazafias nevelésről 15-16. 5 MELICH 1908.; ÉDER 1972. 6 RÉVAI 1777.; 1779. és 1780. 7 FÁBIÁN 1929-30. Az alapítás körülményeiről és a tatai kollégium első évtizedeiről HEGYI 1992, 89-164. 9 HEGYI 1992, 94. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom