Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

Az első múzeum Tatán: a Tatai Piarista Múzeum

A tatai rendház, nemcsak a kápolna, számos műalkotásnak adott helyet, amelyeknek javát Kövesdi Mónika leírta és részben reprodukciókban is bemutatta. Itt csak a rendalapítónak, Kalazanci Szent Józsefnek egy egyedülálló képéről emlékeznék meg: az ismeretlen bécsi festő magyar viseletben, zsinóros dolmányban ábrázolta a szentet. A képet Schuperger Károly tatai polgár rendelte meg, 1767ben hozta magával Tatára. A múzeum megalapítása a „múzsák kertjének'''' fáradhatatlan plántálója, Dornyay Béla (1887-1965) nevéhez fűződik. Alapítója volt a Liptó vármegyei, a tatai, a salgótarjáni múzeumnak, dolgozott a veszprémi és a komáromi múzeumban, vezette egy ideig a Mosón vármegyei múzeumot. Életrajzi adatait, számos cikkének és 38 önálló művének bibliográfiáját Gulyás Pál állította össze. Dornyay 1901-1818 között a piarista rend tagja volt, a tatai múzeumot 1912-ben mint tanulmányi gyűjteményt hozta létre. Szélesebbkörű gyűjtőtevékenységre a múzeum akkor vállalkozott, amikor 1920 után a megye egyetlen múzeumává vált, a komáromi ugyanis Trianon után Csehszlovákia területéhez tartozott. Ekkor karolta fel a múzeumot a Piarista Diákszövetség és elnöke Magyary Zoltán (1888-1945). Magyary mint az állam- és jogtudomány nemzetközi tekintélyű professzora a két háború között a magyar tudománypolitika egyik meghatározó személyisége, Klebelsberg törekvéseinek támogatója volt. A helytörténet, a tatai céhek, ipartestületek, főleg a híres tatai fajansz-művészet termékeinek gyűjtésen túl a környék műkincseit, így a lebontott baji kápolna szobrait, a bencés apátság kőfaragványait is sikerült megszerezni és támogatta a gyűjtemény tudományos feldolgozását. Ennek az örökségnek felhasználásával létesült a Várban elhelyezett Kuny Domokos Múzeum. Vizkelety András akadémikus A piarista rendház, a piarista kápolna és az egykori piarista múzeum. A tatai gimnázium öregdiákjainak kiadványa. Tata 1995. A MÚZSÁK KERTJE 2002, 217. mint a veszprémi múzeum őréről emlékezik meg róla. 12 GULYÁS 1944, 158-160. 13 RÉVHELYI 1938. és 1941. 19