Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

Az első múzeum Tatán: a Tatai Piarista Múzeum

Az első múzeum Tatán: A Tatai Piarista Múzeum A Magyar Tudományos Akadémiának 1865-ben elkészült, egykor Rakodó téri, ma Roosevelt téri székházában a dísztermet kifestő Lotz Károly a freskóciklus megtervezésében minden bizonnyal a tudós társaság intenciói szerint járt el. A terem nyugati főhomlokzatát díszítő, a magyar középkor dicső eseményeit tematizáló képek centrális helyén áll a programszerű felirat: »Emlékezzünk régiekróT. A nemzeti múlttal való foglalkozás, mint tudományos feladat, amelynek jegyében Széchenyi István az Akadémiát alapította, kétségkívül a későromantika tradíciójának átvételét jelentette, ami a 48-as szabadságharc kultuszával párosulva torkollott szerencsés módon a pozitivista történelemkutatásokba. Ennek volt kísérőjelensége a hazai múzeum-alapítási hullám, amely elültette a „múzsákkertjét". Nem véletlen, hogy Tatán a piarista rendházban jött létre az első múzeum, mert a hazafiságra, a nemzeti múlt ápolására és a tudományra való nevelés kezdettől fogva a Magyar Piarista Rendtartomány iskoláinak programjához tartozott. A piaristák 1642-ben telepedtek meg az egykori Magyar Királyság területén: Podolinban, amikor a kis szepesi város még Lengyelországnak volt elzálogosítva. A város akkori ura, a lengyel piaristák mecénása, Lubomirszki Szaniszló hívta be őket, alapítólevelében kiemelve a tudományok oktatásának - ,juventutem... in arttous erudiré" - elvárását. Podolin és a későbbi felsőmagyarországi házak még a közös német-lengyel, majd az önálló lengyel rendtartományhoz tartoztak, magyar ajkú rendtag csak elvétve akadt bennük, a tanítás az akkori elvárásoknak megfelelően elsősorban latinul folyt. 1691-ben kezdődött a „nemzeti" fordulat, amikor a magyar házakat külön magyar vice-provinciává nyilvánították. Az első magyar helyettes rendfőnök a mainzi születésű, tudós Moesch Lukács lett, aki Buda török elleni felszabadításakor Pálffy Károly gróf seregében hadmérnökösködött, de a humán tudományokban is jeleskedett. Moesch tudatosan a török háborúk után elszegényedett, kulturálisan elhanyagolt magyar lakta vidékekre irányította a Rend terjeszkedését. Az új iskola-alapítások hatására 1721-ben jött létre az önálló magyar rendtartomány. Első virágkorát és a magyar irodalom, nyelv, valamint a hazai múltat megbecsülő és oktató programját Tapolcsányi Gergely (1713-1773) tartományfőnöksége alatt nyerte el. Tapolcsányi előbb tíz esztendőt töltött Debrecenben, majd saját kérésére az 1720-ban alapított szegedi iskolába került. Tapolcsányi ugyanis úgy látta, hogy Szeged túlnyomóan magyar lakosságával, erősödő nemzeti öntudatával alkalmas hátteret nyújt felvilágosult pedagógiai törekvéseinek és művelődési programjának, ami a nemzeti tárgyak felkarolását és az if1 MÚZSÁK KERTJE 2002. 2 GULYÁS 1933. 3 KILIÁN 1986, 582., 588. 17