Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A helytörténeti gyűjtemény

tője vizsgálta meg a Kuny Domokos Múzeum kérésére. Szakértői jelentésében 1423 negatív-pozitív felvétel mellett, a kéziratos anyag (Révhelyi 50 év alatt végzett levéltári kutatásainak cédula-anyaga) és a tervrajzok (150 lap, építészeti alkotások felmérési rajzai) anyagát mintegy 10.000 rögzített adatra becsülte. A hagyaték részét képezte a 70%-os készültségű Fellner-tanulmány kézirata is. Kindler Péter 1984-ben megkezdte a Révhelyi-hagyaték leltározását, amelyet 1986-ra Haris Andrea fejezett be. 1988-ra elkészítette és a Tudományos Füzetek 4. számában közzétette a Révhelyi-anyag levéltári jegyzeteket tartalmazó része feldolgozását. 1989-ben Révhelyi-emlékkiállítás nyílt Payer Gábor és Csatái Mónika helytörténészek rendezésében és további 953 db fotóanyagot leltároztak be a gyűjteményből. Az 1980-as évek szervezeti változásokat hoztak a Kuny Domokos Múzeumban. 1984-től Fatuska János osztályvezetőként vezette a Német Nemzetiségi Múzeumot, 1985-ben osztályból a megyei múzeumi szervezet tagmúzeumává szerveződött a Tatabányai Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum. Még ez évben Esztergomba, a Balassa Bálint Múzeumba telepítették a tatai művészettörténész és egy néprajzos állást. 1986-ban Simonne Tiegelmann Ilona helytörténész megvált a múzeumtól, Biczó Sándor megyei múzeumigazgató-helyettes lett. A helytörténész állását régész muzeológussal töltötték be, s a feljegyzések szerint 1 részfoglalkozású agrártörténész is dolgozott ez évben a munkatársak mellett. Az. Esterházy-uradalom levéltára beleltározását külső munkatárs, Baraczka István folytatta. 1987 augusztusában helytörténészként alkalmazták Payer Gábort, s szeptembertől a múzeum történetében először s mindeddig példa nélkül raktárkezelőt foglalkoztattak, Simon Enikő személyében. A helytörténeti vonatkozású időszaki kiállítások sorában említésre méltó az 1984-ben, a Tata 30 éves városi fennállására, a Budapest-Bécs vasútvonal centenáriumára rendezett bemutató, ez utóbbihoz katalógus is készült A vasúttörténet Tata és környékén címmel. Májusban Komáromban, az Igmándi Erődben a tatai helytörténész muzeológus rendezésében 1848-49 Komárom megyében címmel nyílt kiállítás. 1986-ban a vár épületében, októberben Kétszáz éves városfejlődés a török kiűzése után címmel nyílt helytörténeti tárlat. (Itt ezt megelőzően, a céhtörténeti kiállítás helyén a Kuffler-hagyatékot mutatták be.) Külső helyszínen rendezett időszaki kiállítást a múzeum a Fegyveres Erők Klubjában A tatai Atlétikai Klub 15 éve címmel. Március 19-re, a Múzeumi Világnap ünnepségéhez kapcsolódva pedig a városi pártbizottságon nyitották meg a Tata és környékének felszabadulása című dokumentum-kiállítást, Biczó Sándor rendezésében. 1986 áprilisában Répássy Ervinné hagyatékából nyílt kynológiai kiállítás, amely gyakorlatilag a Répássy-kennel történetét mutatta be. A munkajelentés szerint „Kutyászatianyagot adott a múzeumnak Itrófea, irodalom, tér képek I dr. Ladányi Ferenc és dr. Bagyó Jánosnéhagyatékként. " Külön története van a Fellner Jakab nevéhez fűződő, 18. századi Vízivágóhíd kiállítása ismételt újrarendezésének. A Húsipari Kutató Intézet támogatásával, először 1984 tavaszán nyílt meg a húsfeldolgozás történetét bemutató kiállítás, majd kétszeri leégése után, az épületet októberre helyreállítva, újrarendezték a 102