Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A helytörténeti gyűjtemény

bemutatót. Töretlen optimizmussal 1986-ban ismét megnyitották az élelmiszeripar ezen ágával foglalkozó, a céhes hagyományok történetét is összefoglaló kiállítást. 1988. június 6-án a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, Buzási Enikő tartott előadást Tatán Arcképek, személyiségek címmel, kapcsolódva a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményeit bemutató kiadványsorozat Esterházy-galériát bemutató, nagy sikerű kötetéhez. A Múzeumi Világnapra a majki műemlékegyüttesben, a 6. sz. cellaházban elkészült a majki premontrei kolostorra és a kamalduli szerzetesek itteni remeteségére emlékező állandó kiállítás. Tatán Tóváros és Tata 1938. évi közigazgatási egyesítése 50. évfordulójára emlékezett a Tata 1938-1988 című, Biczó Sándor által rendezett dokumentációs kiállítás, a Városi Művelődési és Ifjúsági Központban. Az évfordulóhoz kapcsolódva rendezték meg Magyaryemlékülést a várban. 1989-től a Kuny Domokos Múzeum, mint megyei múzeum igazgatása különvált a megyei múzeumigazgató személyétől. Szeptember l-jétől az új megyei múzeumigazgató, a Tatabányai Múzeumot is vezető Fűrészné Molnár Anikó Fatuska Jánost, a Német Nemzetiségi Múzeum osztályvezetőjét bízta meg a Kuny Domokos Múzeum irányításával. Fatuska János vezetése alatt alakították ki a „tatai múzeumok egységét... a részleges önállósággal rendelkező tatai múzeumokat". A helytörténész feladatokat is ellátó Biczó Sándor szakmai igazgatóhelyettes is volt egy személyben. Fatuska János a múzeum katasztrofális raktárhelyzete felszámolására törekedett. 1990 október 28-án összesítést készített kelt Feljegyzés a tatai múzeumok raktári helyzetéről címmel. A megye 4 városában, 18 raktárát vett számba, ahol a tatai gyűjteményeket tárolták- őrzésről az adott körülmények között csak feltételesen beszélhetünk. A"szóban forgó helyszínek közül a helytörténeti anyag 10 úgynevezett raktárban volt található: Várkápolna, a vártorony első szintje, a vár főépülete padlásszintje bal és jobb oldali raktára, Nepomucenus-malom raktárépülete, Miklós-malom, Kiskastély, Győry-villa alagsora és pajtája, Malom utcai raktár és Igmándi erőd. Ezek közül múzeumi gyűjtemény tárnak egyedül a Kiskastély volt alkalmasnak mondható, s fűtött helyiség mindössze a vár tornya első emeleti két szobája volt. Az intézkedések során a Malom utcai épületet kiürítették és felszámolták, s bár tervezték a Győry-villa raktára felszámolását is, de ez csak 1995-ben fejeződött be. A Miklós-malom szárnyépületének emeletét és a Vár toronyszobáit rendbehozatták, de itt néprajzi és képzőművészeti, illetve régészeti (könyvtár, adattár) anyagot helyeztek el, valamint régészeti kutatót alakítottak ki. A vár padlásterének raktárait javíttatták, a tetőzet és az ablakok felújításával megszűnt a beázás. A jobb oldali, tetőtéri raktárba a természettudományos gyűjtemény került. A helytörténeti iratanyag a vár főépülete első emeleti időszaki terméből nyíló raktárába került, a fűtött, ámde vizes, salétromos terembe. A tárgyi anyagot a vár földszintjén lezárt őskori kiállítás bepolcozott termébe helyezték át. Cél volt a tematikailag egységes raktárak kialakítása, „mely biztonságos őrzésük és kezelésük alapfeltétele", és természetesen az, hogy a gyűjteményanyag állagmegóvási szem103