Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A helytörténeti gyűjtemény

társak a lótenyésztés-történet területéről (Tata, Kisbér, Bábolna), s 1979-ben a „kismesterségek, műhelyek anyagának talán utolsó pillanatban történő begyűjtésére" koncentráltak. A gyűjtemény a városi polgárság 18-19. századi emlékeivel gyarapodott, főleg a szanálandó városrészekből. Az éves beszámoló kiemelte, hogy „A tatai helytörténeti gyűjtemény Patonai József volt gimnáziumi tanár gyűjteményével gyarapodott, amely irat és könyvanyagot tartalmaz... Simon Lászlóné levéltáros és helytörténész számbavette és leltározásra előkészítette a helytörténész hiányában évek óta gyűlő leltározót lan anyagot. 124 db új leltározás és 862 tétel átmásolása történt meg az új leltározási szempontok szerint." A helytörténeti anyag 1980-ra 1650 darabra gyarapodott, de az „évtizedes lemaradást a leltározási munkában még nem sikerült behozni. " 1980-ban megjelent Tata története cím alatt a múzeum éves munkajelentése szerint a „városmonográfia", valójában a várostörténeti tanulmányok első kötete. A régészeti kutatások tárgykörébe eső korszakok bemutatásában a múzeum munkatársai jeleskedtek, de a további történeti korok elemzésénél csak Bíró Endre tett közzé tanulmányt Tata története 1526-tólaz Eszterházy-uradalom létrejöttéig címmel. A második kötetben is csak a legújabbkori rész egy fejezetét írta múzeumi kolléga, Biczó Sándor személyében. Tudományos ülést tartottak Tatán Táncsics Mihály címmel 1984. május 7-8-án, szervezői a Magyar Történelmi Társulat, az Irodalomtörténeti Társaság, a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága voltak. Az ülés anyaga a múzeumi szervezet új sorozata, a Tudományos Füzetek 1. száma 1985-ben megjelent anyagát képezte. Sem az előadók, sem a szerzők közt nem szerepelt múzeumi történész munkatárs. 1980-ban feljegyzés készült ,Jí helytörténeti anyag irattározási problémáinak megoldása" tárgyában. A megfogalmazás ellenére, természetesen a gyűjteménytári és nyilvántartási feladatok megoldását keresték. (Az Esterházy-levéltár iratait az igazgató szobájában, 2 gyűjteményi szekrényben őrizték. Ezek az üveges szekrények később a megyei múzeum irattára tárolására, 1996-tól, az egykori piarista gyűjtemény mintájára, a fajanszgyűjtemény elhelyezésére szolgáltak). Az éves munkajelentés a „megyei helytörténeti osztály" létrehozásáról szólt, amelynek vezetőjévé Fűrészné Molnár Anikót nevezték ki. A megfogalmazás ellenére, nem a megyei múzeumok helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkáját irányító, megszervező részlegről, hanem a tatabányai múzeumi csoport osztállyá szervezéséről volt szó. Az 1980-ra tervezett tatai helytörténeti munka a városban működött népfőiskola, a 19-20. század fordulóján működött egyesületek, társaságok dokumentumainak gyűjtését célozta. A tervezett feldolgozások között a színjátszás Komárom megyében, a társasági élet, a Hamary-anyag publikálása, vasúttörténet (Budapest-Bécs vonal) szerepeltek, ám ezek a fontos témák jórészt máig feldolgozatlanok maradtak. Kindler Péter helytörténész 1983-ban kezdett dolgozni a Kuny Domokos Múzeumban. Ez évben került sor a Helytörténeti Gyűjtemény kiemelkedő értékű része, Révhelyi Elemér hagyatéka első részének megvásárlására. A Fellner Jakab munkásságára vonatkozó levéltári, fotó- és kéziratanyagot 1982. augusztus-október közt Pusztai László művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum veze101