T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999)

Az Által-ér völgy öskakori lelőhelyeinek jeles kutatói Gaál István (Ősagárd, 1877. -Budapest, 1957.) Evangélikus lelkész fiaként született egy Nógrád megyei kisközségben. A ter­mészet tárgyai és jelenségei iránti érdek­lődése és szeretete korán megmutatko­zott és útja egyenesen vezetett a kolozs­vári egyetem természetrajz-földrajz sza­kára. Tanulmányait Budapesten folytatta, 1901-ben tanári oklevelet szerzett. Még ez évben eredményesen doktorált föld­tanból és őslénytanból. Dévára került főreáliskolai tanárnak. Budapesti professzorának, Koch Antal­nak a buzdítására bekapcsolódott Erdély geológiai kutatásaiba (dévai sósforrás eredete, földgáz kutatás, szárazföldi csi­gafauna vizsgálata) s 1911-től számos ér­deklődésre számot tartó, jelentős publi­kációja jelent meg e témából. Részt vett 191 l-l 2-ben a Böck Hugó által vezetett geológiai térképezésben. Tudományos munkássága elismeréséül a kolozsvári egyetemen Szádeczky-Kardoss Gy. tan­székén magántanárrá nevezték ki. Tanárainak, tanácsadóinak névsora tiszteletre méltó. A földtudományok nagy kibontakozásának időszakában azokkal a tudósokkal dolgozott együtt, akik saját korukban a szakterület klasszikusai vol­tak. Nagy lendülettel megindult tudomá­nyos pályájában az első világháború hosszú időre megszakította. 19 hónapos frontszolgálat után az olasz harctérről csak 1918 késő őszén tért haza, megron­gálódott egészségi állapotban, melyet voltaképpen élete végéig nem hevert ki teljesen. 1919 és 1924 között ő volt a szegedi egyetem első geológus profesz­szora, ahonnan 1925-ben hívták meg a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytárába. (Abban az időben a Természettudományi Múzeum még nem vált ki a MNM kerete­iből.) Innen vonult nyugdíjba 1934-ben. Tudományos tevékenységének elis­meréséül 1953-ban a földtudományok kandidátusának címét kapta. Nyugdíjba vonulásával sem szűnt meg dolgozni. Ma már szinte hihetetle­nül széles körű érdeklődésének tanúbi­zonysága az a jóval több mint 500 publi­káció, ami térben, időben és témában rendkívül tág határok között a földtudo­mányok számos területéről megjelente­tett. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom