T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999)

folyók hajdani hordalékából gyűjtötték a sima kérgű kova- és kvarcitkavicsot. A nyersanyag formája és minősége meg­szabja a kőeszközkészftés menetét ugyanúgy, mint Vértesszőlősön. így, mi­vel mindkét lelőhelyen kavicsnyersanya­got használtak, dacára a több évszáz­ezredes időbeni távolságnak Vértes­szőlősön és Tatán a munkafolyamat alap­fogásai azonosak. A citrus-gerezd vagy kenyérszelet-formájúra felaprózott kavics darabjai-szilánkjai már eleve élesek. Ezt az éles szélű alapformát utólagos apró kis ütögetésekkel - retusálással - alakít­ják, így formálják ki egy-, két- esetleg háromélű szerszámaikat. A munkáéi le­het egyenes, ívelt, homorú vagy fogazott. Néha a szilánk teljes felületén, egyik vagy mindkét lapján felfedezhetőek ezek a megmunkálás-nyomok. Apró, de töké­letes eszközöket készítettek. A saját célja­ikra feltehetően tökéletesen megfeleltek ­hiszen ugyanazt az eszközt nagy soroza­tokban állították elő, ami feltétlenül sike­res megfelelést feltételez. Az őskőkori kőeszközök funkcióját a nagy szerszámkészítő gyakorlattal ren­delkező Homola István vizsgálja s a kö­vetkezőkben foglalja össze tapasztalatait: „Az őskőkori ember mindennapi éle­téhez, vadászó életmódjához eszközre, szerszámra volt szüksége. Eszköz alatt azt a megmunkált darabot, tárgyat, gyárt­mányt értem, amit a szerszám segítségé­vel egy gondolati előkép alapján elkészí­tett a mindennapi igények kielégítésére. Szerszámon azt a kőből, vagy az elké­szítendő tárgy alapanyagánál mindenkor keményebb, éles forgácsleválasztásra is alkalmas anyagból készült kézigyártó szerszámot értünk, ami emberi erő hoz­záadásával működik, amit a különböző munkafázisok eszközének legyártásához alakítottak ki (lsd.: tool-artefact, Werk­zeug-Gerät). Szerszám segítségével köny­nyebben formálhatta a környezetében ta­lált nyersanyagot, fát, vadászott állatok csontjait, szarvakat, patákat, a szarut, rénszarvasok, szarvasok agancsait, azok bőrét. Minden szerszám eszköz, de nem minden eszköz szerszám. A két kategória közt szoros kölcsönhatás fedezhető fel. Ebből azonban kézzelfoghatóan vizsgálni csak a kőszerszámokat, azok kőből ké­szült részét tudjuk, a többi ugyanis el­pusztult. Az emberi kultúra folyamatos, a technikai fejlődés az egymásra követke­ző emberi generációk felhalmozott, to­vább adott tapasztalataira épül. Ugyanez vonatkozik a gyártótevékenységünk, a forgácsolás mint alaptevékenység napja­inkig tartó folyamatosságára is. Számtalan ipari és háztartási termé­künk nagy része ma is így készül. Gyalu­lás, fúrás, vésés, faragás mind egy-egy részművelet, ami évezredek folyamán rögzült, a szabályok, törvényszerűségek 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom